A gatyájuk is rámegy a gazdáknak a kukoricaszárításra

agrarszektor.hu
Amikor tavasszal 3-4 hetet csúsztak a vetéssel, már tudták, hogy veszíteni fognak a mennyiségen, de hogy a betakarításra is kevesebb idő jut, arra nem számítottak az amerikai farmerek. A szemek nagyon sok vizet tartalmaznak, ezért elkezdődött a számolgatás, megéri-e egyáltalán most betakarítani az állományt.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Az Iowa, Minnesota, Észak-Dakota és Wisconsin mezőgazdasági termelői vannak leginkább elmaradva a kukorica betakarításában. Észak-Dakotában csak a kukorica 10%-át tudták november 4-ig behordani, ami az ötéves átlag 60%-a, az iowai termelők pedig a termés 43%-át szállították raktárakba. Egész USA-t tekintve november első napjaiban járt az ország a betakarítási munkák felénél, de mostanra már 84 százalékos készültségnél tartanak. Mégis félő, hogy nagyon sok kukorica kint marad a földeken. A betakarított mennyiségben sincs köszönet: nagyon magas a nedvességtartalma, a júniusban földbe került magok még mindig 30 százalék feletti víztartalommal bírnak, ami nagyon költségessé teszi a szárításukat.

EZ IS ÉRDEKELHET

El is kezdődtek a számolgatások, nem éri-e meg jobban lábon szárítani a kukoricát. A farms.com számításai szerint kis szerencsével többet nyerhet az, aki inkább márciusig kint hagyja a termést. Öt év átlagában az ekkor vett minták nedvességtartalma 20%-ra csökken, miközben a veszteségek 30 százalék körüli szinten maradhatnak. Persze sok függ a kukorica egészségi állapotától, fajtájától és az adott év időjárásától is. A fuzáriumos, beteg kukorica, vagy a rovarlárváktól meggyengült szár nyilván rosszabbul tartja magát, mint az egészséges. Ha ehhez még a csövek is súlyosak, akkor egy téli jégverés vagy szélvihar egykettőre elfekteti az állományt. A nedves, esős, havas időjárás nem kedvez a cső száradásának, lehet hogy márciusig szemernyi vizet sem veszítenek a szemek. Az őzek és vaddisznók számától is erősen függ a kár mértéke. Ahol nagy vadállomány, ott téli etetőnek nézik a táblát.

Vagyis akkor érdemes megkockáztatni az állomány lábon szárítását, ha

  • mérsékelten vadkáros térségben termelünk,
  • egészséges az állomány, és
  • 30 százalék körüli a szemek víztartalma.

Ilyen esetben átlagos időjárási viszonyok esetén 30 százalékos veszteség mellett is jobban jár anyagilag az, aki nem hordja be a nedves kukoricát ősszel. Az amerikaiak szerint a nyereség nem kevesebb, mint 20 dollár hektáronként, azaz 6100 Ft. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy ha ismét egy havas áprilisba futunk bele, amiből csak júniusban tér magához a növény, vagy egy extrém esős őszt fogunk ki, de valami csoda folytán mégsem gyengíti fuzárium a kukoricát, akkor érdemes tollat ragadni és számolni, mielőtt szárítóba hordjuk a vizes magot. Ennyit mindenképpen tanulhatunk az amerikai kollégák példájából.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?