JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!
Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!
Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!
Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
Először maradjunk itthon, nézzük a hazai külkereskedelmi volumen alakulását. A 2008-as évet választottuk bázisnak, ahhoz viszonyítottuk az egyes évek élelmiszer külkereskedelmi volumen értékeit (szigorúan mennyiségről beszélünk, elkerülendő az árfolyam- és infláció torzító hatásait):
Anélkül, hogy külön értékelnék az egyes termékcsoportok export-import arányát, csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy 2008-as bázishoz képest a teljes agrár/élelmiszeripari külkereskedelem közel 40 %-ot nőtt volumenben, azon belül a növényi termékek importra nagyságrendileg 80%-ot, az élelmiszer készítmények exportja gyakorlatilag duplázódott. Tehát az elmúlt 10 évben az itthon felépült kapacitások jellemzően az exportot szolgálták ki.
Előbbi vizsgálat szerint tehát jelentős mennyiségi bővülést látunk a külkereskedelemben, ami a hazai statisztikákat illeti. Viszont utóbbin felül érdemes nemzetközi adatokat is figyelembe venni, amihez a KOF Swiss Economic Institute globalizációs indexét használjuk. Ez egy rendkívül komplex mutató, mely azt hivatott szemléltetni, hogy az adott ország gazdasága mennyire nyitott. 24 különböző változót vizsgál 180-nál is több ország viszonylatában, értéke 0 és 100 közötti skálán mozoghat. Nem csupán a kereskedelmi és beruházási áramlásokat számszerűsíti, hanem azt is, hogy az adott nemzet milyen módon védi/nyitja piacát esetleges tőkemozgásokra vonatkozó korlátokkal. Léteznek alindexek is, ebből mi kettőt mutatunk be. Az egyik a "trade" globalizációs index, ami a termék- és szolgáltatás külkereskedelem nagyságát a GDP %-ban, illetve a külkereskedelmi partnerek diverzifikációját veszi figyelembe, továbbá megnéztük a "de Jure" alindexet is, ami olyan tényezőket számszerűsít, mint a vámmentes kereskedelmi megállapodások, bi- és multilaterális megállapodások száma stb. Lényeg a lényeg: az index azt mutatja, hogy egy adott ország gazdasága milyen mértékben kapcsolódik be a globális piacokba.
A globalizációs indexe Magyarországnak egyértelműen mutatja a rendszerváltás utáni fordulatot, gyakorlatilag az index értéke megduplázódott ezen időszak alatt, s a kereskedelmi nyitottságot bemutató érték nőtt a legjobban. Amire szintén felhívnánk a figyelmet az az, hogy Magyarország a 2017. évi 84,98-as értékével (ezen módszertan szerint) a 14. leginkább globalizált gazdaság. A rendszerváltás óta egyértelműen a világ átlagánál nagyobb mértékben nőtt a globalizációs indexe.
Tehát ha összevetjük a magyar statisztikai adatokból kinyert információt, illetve az imént bemutatott index értékét, talán közelebb jutunk ahhoz, hogy miért érezte ennyire a magyar élelmiszergazdaság a koronavírus hatásait. Ne értsük félre, nem rossz az, hogy globalizálódik a magyar gazdaság. Egy olyan kis ország, mint a miénk, ilyen agrár adottságokkal csakis úgy tud fejlődni, ha a külpiacokra épít. Blogbejegyzésünkben azokat az okokat kerestük, hogy a XXI. században miért érzi a magyar agrárium ilyen erőteljesen a nemzetközi folyamatok kiváltotta hatásokat.
Szerző: Héjja Csaba - Takarékbank Agrárcentrum