Makro adatok a gazda szemével: Mikor lesz érezhető valójában a szalámiban a sertéshús ára?

Makro adatok a gazda szemével: Mikor lesz érezhető valójában a szalámiban a sertéshús ára?

Takarék Agrár24
2020-ban a magyar élelmiszerinfláció mondhatni rekordokat döntöget, egyes termékfélék esetében kétszámjegyű inflációs adatokat is láthatunk. Utóbbi, elsősorban a húsfélékre igaz, s a magyar inflációs kosárban jelentős súlya van a sertéshúsféléknek. 2019 volt az az év, amikor az élősertés átvételi ára rekordokat döntött. Laikusként joggal tesszük fel a kérdést, hogy akkor miért idén lettek magasak a végtermékek fogyasztói árai? Ha idén csökkenő pályán van az élősertés átvételi ára, miért drága még mindig a téliszalámi? Utóbbi kérdésekre igyekszünk választ adni mostani bejegyzésünkben.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Négy termék árváltozásait vizsgáljuk, az előző év ugyanazon időszakához viszonyítva: élősertés vágóhídi átvételi-, a nyers sertéshúsok feldolgozói-, a téliszalámi illetve a párizsi/felvágott félék árában bekövetkezett változásokat. Legjobban az alábbi ábrán szemléltethető:

Forrás: NAIK AKI, KSH 2020 alapján Takarékbank Agrárcentrum szerkesztés

Ami rögtön szemet szúrhat az, hogy az élősertés árának lényegesen magasabb a volatilitása, mint a feldolgozott, továbbfeldolgozott termékeké. Azonban bejegyzésünk elsődleges témája az időbeli eltolódás. Ezt is jól szemlélteti az ábra: a narancs vonallal jelölt vágósertés árban bekövetkezett változásokat lényegesen később, akár 6 hónappal követik le a fogyasztói árváltozások. Ennek mi lehet az oka? Az, hogy a sertésből készülő élelmiszerek gyártása több esetben nem frissen történik. Példaként a húsvéti sonka nem a márciusban levágott sertésből készül, s egy költségalapú árazásnál az eladó a gyártáshoz felhasznált alapanyag árát használja. Illetve a kiskereskedelemben nem érvényesíthetők az ilyenfajta ármozgások, gondoljunk csak bele, ha kedvenc boltunk polcán a hétfőn 1 200 Ft-os kilóáron vásárolt sertéshús egyik napról a másikra 1 800 Ft-ra kúszna fel.

Viszont az ábra legérdekesebb tanulsága az, hogy a kiskereskedelmi, fogyasztói termékek ára "lefelé" mennyire rugalmatlan, a gyártáshoz felhasznált alapanyagokhoz képest. Szemmel látható, hogy 2017-2018 években, amikor az élősertés árak jelentősen csökkentek, a kiskereskedelmi üzletek polcain a téliszalámi nem lett olcsóbb, sőt a sertéshús feldolgozói ára is jelentős késessel követte a vágósertés áresését. Ellenben felfelé már jóval rugalmasabbak a kereskedők: még ha hónapokkal később is, de vastagabban fog az árazó ceruza, ha az alapanyagban áremelkedés következett be.

Írta: Héjja Csaba, Takarékbank Agrárcentrum

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.
Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?