JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!
Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!
Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!
Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
A legnagyobb uniós agrárgazdaságok kifizetéseinek csökkentését tervezi Brüsszel a következő költségvetési ciklusban - számol be a tervekről az euractiv.com. Günther Öttinger, az Európai Bizottság költségvetési biztosa szerint a lépésre azért van szükség, mert a brexit miatt Nagy-Britannia nem járul majd hozzá az uniós költségvetéshez, így mindenképp szükség van a kompenzációra. Brüsszel a Közös Agrárpolitika (KAP) mindkét pillérében 6-6 százalékos vágást hajtana végre 2020 után, és a nagyobb gazdaságoktól célzottan az első pilléres hektáralapú támogatásoknál venne el forrásokat. Egyelőre ugyanakkor nincsenek információk arról, hogy a megvonás szempontjából milyen üzemméretnél húznák meg a határt.
A KAP egyik legnagyobb kritikája, hogy az első pilléres közvetlen kifizetéseknél eddig látványosan elsőbbséget élveztek a nagyobb földtulajdonosok, mint például a brit királyi család és a nagyobb multinacionális társaságok. Brüsszel szerint az egyik legfontosabb szempont a fokozatosan csökkenő, úgynevezett degresszív finanszírozás, ami annyit takar, hogy egy nagyobb vállalkozás valamivel kevesebb pénzt kap majd a hektárjai után, mint egy kisebb. Magyarországon a harmadik Orbán-kormány már 2014-ben - vagyis a jelenlegi unuós költségvetési ciklus ideje alatt - úgy döntött, hogy 1200, illetve 1800 hektáros üzemméret felett elvonja a területalapú alaptámogatásokat a gazdaságoktól.
Brüsszel a támogatások tervezett lefaragása mellett fel kívánja kérni a tagországokat arra, hogy nyúljanak mélyebben a zsebükbe a brexit miatt pénzügyi űr kitöltése érdekében. A szakemberek szerint azonban teljes mértékben valószínűleg nem lehet majd kompenzálni a Nagy-Brittania kilépésével okozott hiányt. Brüsszel a nagyobb gazdaságoknak járó kifizetések csökkentésel a brexit utáni pénzügyi rés mintegy 50 százalékát szeretné finanszírozni és további összegeket faragna le a második pilléres vidékfejlesztési kasszából is.