JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!
Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!
Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!
Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
A kutatók az aranyvessző egyik alfaját (Solidago altissima) megvizsgálva azt is kiderítették, hogy azok a növények, amelyeket már többször támadtak meg, egymáshoz hasonlóbb kémiai szignált bocsátanak ki. Ez pedig azt jelenti, hogy a megtámadott növények egy univerzális veszélyjelzést adnak le a környező növényeknek, attól függetlenül, hogy ugyanabba a fajba tartoznak-e, vagy sem.
A kutatók a természetben végezték a kísérletüket, véletlenszerűen elszórt, kaspóba ültetett aranyvesszőkkel, amelyek közül a középsőt korábban már megtámadta a növényfajt kifejezetten kedvelő, Trirhabda virgata nevű, levélrágó bogár. A növény testét befedték egy szövetanyaggal, kiküszöbölte az érintésalapú kommunikációt a növények között, a cserepeknek köszönhetően pedig a gyökéralapú információ-átadás lehetőségét is kizárták a tudósok. A kutatók egy kontrollcsoportot is felállítottak, ám ebben csak olyan növények voltak, amelyeket korábban nem ért támadás. A kísérlet során pedig a már említett levélrágó bogarakat rászabadították a két csoportra.
Hetekkel később a kutatók fóliasátrat emeltek a két csoport köré, vártak hat órát, majd mintát vettek a növények körüli levegőből. Ezt a levegőt szűrőkkel megtisztították, majd a megmaradt vegyületeket megvizsgálták, hogy megtudják, a megtámadott növények milyen kémiai jeleket bocsátottak ki magukból. Ugyanis kiderült, hogy a korábban megtámadott növényt tartalmazó csoport tagjai épebbek voltak, mint a kontrollcsoport tagjai. Ez pedig azt mutatja, hogy a korábban már sérült növény hatékonyabban figyelmeztette a társait. Egyelőre nem tudni, hogy a “segélykiáltást" meghalló növények hogyan fogják fel a feléjük áradó információt, a kutatók úgy sejtik, hogy a sejtmembránjaikkal lép valahogy kölcsönhatásba a másik növény által kibocsájtott kémiai jel.
- mondta André Kessler, a Cornell Egyetem biológusa. Azt viszont, hogy milyen hatásokat váltanak ki a növényekből, nagyrészt már ismert. A megrongálódott fű például olyan illatanyagot bocsát ki magából, ami odavonzza a parazita darazsakat, amik aztán a füvet zaklató rovarok és bogarak testébe rakják le a petéiket. A dohánynövény olyan szagot bocsát ki, ami elriasztja a nőstény éjjeli lepkéket, amelyek így nem petéznek a növényre, és a kikelő hernyók nem eszik meg a leveleket.
A tudósok azon viszont meglepődtek, hogy ez a közös kommunikáció csak akkor működött, ha egységes veszély fenyegette a növényeket. Ha amúgy minden rendben volt, a növények kémiai kommunikációját csak a legközelebbi fajtársaik értették meg.
- árulta el André Kessler.
A cikk eredeti nyelven a Science Alert oldalán olvasható, a tanulmány pedig a Current Biology oldalán lett publikálva.