Árral szemben - Mit akarnak a magyar halasok Brüsszeltől?

Agrárszektor
Magyarország területét folyók és árterek szabdalták a történelem folyamán, annyi volt itt a víz, mint sehol máshol a kontinens belsejében. Ez azzal jár, hogy a többi nemzet jóformán csak a tengeri halászatot ismeri Európában. Ez még nem lenne baj, de anyagi következményei vannak.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A magyar haltermelők két okból aggódnak. Az egyik probléma generális: az EU arra hajlik, hogy minél kevesebb legyen a normatív támogatás, és minél több a csak részben utófinanszírozott, pályázat útján elnyerhető forrás. Ezek egy része - különösen a K+F tevékenységek finanszírozási igénye - közvetlenül Brüsszelbe kellene, hogy befusson.

A másik gond a fejekben van. Az eurokraták többsége számára az akvakultúra egyenlő a ketreces tengerihal-termeléssel (lazac, arany durbincs, farkassügér), amelyeknek vannak környezeti kárai. Sokszor emiatt ellenzik élesen az egész ágazat támogatását, különösen a zöldpárti képviselők. Míg a világ többi részén a haltermelés a legdinamikusabban növekvő állattenyésztési ágazat, addig Európában évek óta stagnál - sommázza a szektor helyzetét Bardócz Tamás, aki az egyik legnagyobb európai akvakultúra-tervező és -fejlesztő cég (AquaBioTech Ltd.) szakértőjeként több uniós tagállamban is dolgozik.

MTI Fotó Komka Péter

Halászni nemcsak tengerben lehet!

Hiába létezik tehát a halászati és akvakultúra fejlesztéseket támogató pénzügyi alap - az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) -, ennek döntő részét a fenntarthatósági problémákkal küzdő, de politikailag fontos halászat átalakítására fordítják. Az EU parlamenti képviselők nem ismerik az édesvízi tógazdaságokat. Pedig - a lazaccal ellentétben - a tógazdasági haltermelés környezeti költség-haszon elemzése inkább pozitív, hiszen számszerűsíthető, úgynevezett ökoszisztéma szolgáltatásokat is biztosít.

Ilyen például az, hogy a tó védett állatok élőhelye, táplálékbázist szolgáltat a madaraknak, emlősöknek, pozitív hatással van a mikroklímára és a tájképre. Az elmúlt években sikerült elérni, hogy ezek a többlet szolgáltatások támogathatóak legyenek. A magyar haltermelők itt pályázhatnak a "környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra fejlesztésének előmozdítására". A magyar tógazdasági haltermelés elemi érdeke az, hogy az így elérhető források és jogcímek megmaradjanak, lehetőség szerint bővüljenek.

MTI Fotó Máthé Zoltán

Magyar ügy

A tenger nélküli országok közül Magyarország az egyetlen, ahol jelentős volumenű és változatos technológiákat alkalmazó édesvízi haltermelő szektor van. Bár a csehek is viszonylag sok halat termelnek, de ők csak tógazdasági technológiával és csak pontyot, míg nálunk van afrikaiharcsa-, pisztráng- és jelentős toktermelés is. Javaslatinkat viszont nem csak önmagunk nevében, hanem a többi tengernélküli tagországgal egyetértve tudjuk megfogalmazni. Jelenleg folyik a 2020 utáni agrár és halászati, haltermelési támogatási rendszerek kialakítása, ezért fontos, hogy a magyar szakemberek és politikusok összehangoltan lobbizzanak az édesvízi akvakultúráért.

Ezek számunkra a fontos célok:
1. Maradjon meg annak a lehetősége, hogy a tagállam döntsön az elkülönített források felhasználásról. Ez rugalmasan alakítható fejlesztési célokat tesz lehetővé.
2. A hazai operatív programnak az ökoszisztéma szolgáltatásokat és a modern technológiák alkalmazását kell támogatnia a tógazdaságokban.
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?