Eddig 10 milliárdokat fordítottak Mezőhegyesre, most végre megnyitja kapuit a tanulni vágyó ifjak előtt is. Tavaly év végén a ménesbirtok már együttműködési szerződést kötött a szegediekkel, ezen kívül az Állatorvos-tudományi, a Debreceni, a Kaposvári, a Szent István és a Testnevelési Egyetemmel is. A tangazdasági képzés terén elsőként a Szegedi Tudományegyetem tett előrelépést, noha a ménesbirtok már a kezdetekben deklarálta: kiemelt oktatási, kutatási és fejlesztési bázisként kapcsolódik be a hazai felsőoktatási rendszerbe.

A mezőhegyesi ménesbirtok és a szegedi egyetem a felsőfokú oktatás, a tehetséggondozás, valamint a kutatás-fejlesztés területén kölcsönösen segítik egymást a jövőben - erről szól a megállapodás. Az együttműködés értelmében a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. lehetőséget ad a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak a saját vagyonkezelésében lévő szántóterületek monitorozásához, az agrotechnikai kezelés hatásainak értékeléséhez, az innovatív takarmány-előállítás elősegítéséhez, valamint az állatitermék-előállítás fejlesztéséhez. Az oktatás területén a ménesbirtok tangazdasági és terepgyakorlati lehetőséget biztosít az SZTE hallgatói számára különösen a mezőgazdasági mérnöki, vidékfejlesztési agrármérnöki, vadgazda mérnöki, ménesgazda, gazdálkodás és menedzsment, pénzügy és számvitel, biomérnöki, környezetmérnöki, földrajz és földtudományi szakterületeken. Az intézmények együttműködnek a hallgatók szak- és diplomadolgozatainak menedzselésében, valamint duális és kooperatív képzések indításában.

Lóápolás a ménesbirtokon (MTI Fotó: Rosta Tibor)

A megállapodás az oktatás mellett a tehetséggondozásra is kiterjed. Ennek értelmében a Szegedi Tudományegyetem közreműködik a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által fenntartott Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium tanulóinak tehetséggondozásában: az SZTE Mezőgazdasági Kara a korábbiaknál intenzívebben bekapcsolja a középiskolás tanulókat a pályaorientációs programjaiba. Az együttműködésnek köszönhetően a két intézmény közös kutatás-fejlesztési projekteket indíthat, például a tájspecifikus adottságokkal rendelkező és különleges rendeltetésű területek vadgazdálkodásának fejlesztése, a geoinformatika, a talajtérképezés, az aszály előrejelzés, a vízgazdálkodási problémák és a klímaváltozás okozta hatások modellezésének témakörében.