Magyarországon jól ismertek a szerves trágya tárolására és kijuttatására vonatkozó előírások, amelyek éveken át beruházások sorozatára kényszerítették az állattartókat. Hatalmas, hathavi trágyamennyiséget tárolni képes betonmonstrumokat építettek, hogy képesek legyenek a keletkező anyagcsereterméket elhelyezni. Szigorú szabályok kötődnek a szerves trágya kijuttatásnak időpontjához (hónapok), módjához (bedolgozás) és helyszínéhez (élővizektől való távolság, lejtő), továbbá  tilos szerves trágyával túllépni a hektáronkénti 170 kilogrammos mértéket. Ezek a szabályok minden tagállamra érvényesek - lennének.

Mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek

Noha az Európai Unió 1991-ben megalkotta a nitrát direktívát, ennek gyakorlati alkalmazása nagyon különbözőképpen sikerült az egyes tagállamokban. Jó pár országgal szemben indult kötelezettség-szegési eljárás az elmúlt években. Renitensnek számít Németroszágon kívül Franciaország, Luxemburg, Görögország, Bulgária, Lengyelország, Szlovákia, Olaszország, Lettország, Spanyolország, Málta. Ezzel szemben Magyarországon a KSH adatai szerint (2012) a szerves trágyával kijuttatott nitrogénhatóanyag  mennyisége nem haladta meg a 100-110 kilogrammot hektáronként.

Ez a technika 2020-ig élvez moratóriumot Németországban

Megjegyezzük, a hazánk háromnegyedét lefedő nitrátérzékeny területeken a fentieknél is precízebb szabályok érvényesek. A műtrágyával együtt kiadott nitrogén mennyiségét termőhelytől és kultúrától függően szabályozzák. Például Magyarország talajainak döntő többségén a búza elvileg sem kaphat több nitrogént, mint 155 kg, de a gyakorlatban ennyit sem finanszíroz meg a gazda. A repce esetén jellemzően 170 kg a felső határ, de ezt sem adjuk oda a növénynek.

Mindez különösen érdekes annak fényében, hogy elvileg Németország és Hollandia teljes területe nitrátérzékenynek számít, de Franciaország és az Egyesült Királyság is bővelkedik ilyenekben. Az alábbi térképen a színessel jelölt területek mind ilyenek (zöld, ha a teljes ország nitrátérzékeny).

Nem lehet trágyátzni? Csökkenő agrárkibocsátás

Németország ellen 2016-ban indítottak kötelezettség-szegési eljárást, ennek hatására 2017 nyarán elfogadtak egy új trágyakijuttatási rendeletet. A szankció azonban így is elkerülhetetlen volt, miután 2012 és 2015 között akárhányszor vettek mintát a német vizekből, azok negyede mindig átlépte az 50 milligrammos határétéket - ennél rosszab  eredményt az egész EU-ban csak Málta mutatott fel. Amikor a hatóságok 2017-ben visszatértek a mérésekre, már a minták 38 százalékában haladta meg a nitrátszint a megengedett mértéket. Különösen az állattenyésztéséről híres Észak-Rajna-Vesztfáliában romlottak az eredmények, helyenként 400 milligrammot mértek. A vizek szennyezettsége három év alatt háromszorosára nőtt Németországban.

A jogszabálynak tehát még nincs mérhető hatása a vizekre, viszont a német agráriumban máris drasztikus változásokat eredményezett. Nemcsak az állattenyésztésre, de a takarmánygyártásra, a gépforgalmazásra és a növénytermesztés eredményeire is hatással van. A Német Parasztszövetség (DBV) elnöke, Joachim Rukwied, mindezt az alábbi adatokkal támasztja alá:

• Kevesebb sertés és szarvasmarha

2017 és 2018 között a német sertésállomány 1,14 millió darabbal csökkent, vagyis eltűnt a 4 százaléka. A szarvasmarhák száma ugyanekkor 330 ezerrel csökkent, itt a zsugorodás 3 százalékos. Ezek az állománycsökkenések lényegesen meghaladják az előző években előforduló létszámingadozásokat, ezért ezt a szakember az új rendelet számlájára írja. Joachim Rukwied a sertéságazatban további állományzsugorodásra számít, erre utaló jelként említi, hogy az 50 kilogrammnál kisebb malacok számában 2018 novemberében 5,1 százalékos létszámcsökkenést mértek 2017-hez képest.

• Kevesebb takarmány

Az állatállomány zsugorodása egy kis késéssel a takarmánygyártásszámaiban is megjelent. A 2018/2019-es gazdasági évben az értekesített sertéstápok mennyisége 3 százalékkal csökkent.

Nitrogénműtrágyából is kevesebb fogy a piacon

• Kevesebb műtrágya

Még nagyobb változásokat hozott a rendelet a műtrágyák piacán. A 2017/2018-as gazdasági évben a belföldön forgalmazott nitrogéntápanyagok mennyisége 10 százalékkal csökkent (162 ezer tonnával). Ha a 2014/2015-ös évvel vetjük össze a csökkenést, akkor az már 18 százalékos. Átlagon felül esett a nitrogénműtrágyák forgalma Alsó-Szászországban, egyetlen év alatt 15 százalékkal. A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása is 27 százalékkal csökkent szintén egy év alatt. A csökkenő tápanyagkivitel természetesen a talajok tápanyag-készletének zsugorodását fogja hozni, így már középtávon is a növényi hozamok csökkenése prognosztizálható.

• Növekvő gépforgalom

Hogy mennyire igaza van Rukwiednek, azt a hígtrágyakijuttató gépek forgalmának megugrása is igazolja. 2017/2018 folyamán a kapcsolódó technika terén 20 százalékos forgalomnövekedést tapasztalhattak a gyártók.