A fenntarthatóság - amelyet a Soproni Egyetem képzési és kutatási tevékenységének középpontjába állított - a XXI. század megkerülhetetlen fogalma és vezérelve, amely a megújuló alapanyag, a fa felhasználásában is központi szerepet kap. Ahhoz, hogy a meglévő gyakorlati megoldások egymást erősítő, egységes rendszerré integrálódjanak, a fagazdálkodás három pillérének - az erdőgazdálkodóknak, a faipari szereplőknek és az egyetemi tudásbázisnak - közös gondolkodása, együttműködése szükséges. Így tárhatók fel az iparág új lehetőségei is, hiszen a fa felhasználása - különösen az építőiparban - az utóbbi években jelentős növekedésnek indult és ez a tendencia a következő években erősödhet is - olvasható a közleményben.

Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a felgyorsult ütemű erdőtelepítések nyomán folyamatosan növekszik az erdőterület, így a hasznosítható fa mennyisége is. A hosszú távú tervezéskor azonban figyelemmel kell lenni a klímaváltozás hatásaira is, amelynek nyomán megváltozik az erdők fafajösszetétele, ami hatással van felhasználható faanyag minőségére és mennyiségére is. Éppen ezért az Agrárminisztérium, a Soproni Egyetem és a Fagazdasági Országos Szövetség (FAGOSZ) együttműködésében megkezdődött egy ágazatközi faipari stratégia kidolgozása, amelynek formálásában az átfogó szakmai párbeszédnek megkerülhetetlen szerepe van - fogalmazott Szentpéteri Sándor.

Alpár Tibor, a Soproni Egyetem innovációért és vállalati kapcsolatokért felelős rektorhelyettese arról beszélt, hogy a faipar jó mintát kínál a körkörös gazdaság számára, hiszen a fa minden alkotóelemében hasznosítható. A mostani kerekasztal beszélgetés egy rugalmasabb ágazati együttműködés kezdete, amelynek már van kézzelfogható eredménye is: határozott igény fogalmazódott meg arra, hogy a továbbiakban a fagazdálkodás területén nem feldolgozási fázisokban, hanem a teljes termékláncban kell gondolkodni - fejtette ki az eseményen Alpár Tibor.

A Soproni Egyetem nemcsak a párbeszéd megindításával, hanem a tudásbázis rendelkezésre bocsátásával is aktív alakítója a változásnak: az egyetemi kutatómunka számottevő része iparági igények alapján indul és a képzés során a hallgatók számos projektfeladatba kapcsolódhatnak be, megismerve a gyakorlati igényeket, folyamatokat is - olvasható az Agrárminisztérium közleményében.