Ebben mi vagyunk a legjobbak az unióban: imádják ezt a magyar zöldséget külföldön

Ebben mi vagyunk a legjobbak az unióban: imádják ezt a magyar zöldséget külföldön

agrarszektor.hu
Magyarország az Európai Unió legnagyobb tormatermelője; a húsvéti ünnepi asztalra tormából is bátran válasszuk a hazait - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Az Európai Unióban évente mintegy 30 ezer tonna tormát termelnek, ennek közel felét Magyarországon - írja közleményében a NAK. Hazánkban 2020-ban - mintegy 1400 hektárnyi területen - 12 ezer tonna torma termett. A hazai felhasználás jelentős, mellette a legtöbb tormát Németországba, az Egyesült Királyságba, Lengyelországba és Csehországba exportáljuk, alapvetően nem feldolgozott formában.

A torma hazánkban őshonos növény, termesztése elsősorban az Észak-Alföldön terjedt el. Főbb termesztőkörzetei Debrecen, Makó, Nagykáta, Kiskunfélegyháza illetve Budapest környékén voltak. Jelenleg a legnagyobb felületen Hajdú-Bihar megyében termesztenek tormát, Debrecentől délkeletre, Létavértes, Bagamér, Álmosd, Újléta, Vámospércs, Kokad körzetében található a termőterület 98 százaléka. Jellemző fajta a Debreceni édes-nemes (sima felületű, hosszú, bőtermő, igen fűszeres, jóízű, magas szárazanyag- és aromatartalom jellemzi, kiváló ipari felhasználásra és exportra), a Nürnbergi édes (jóízű, bőtermő) és az Erlangeni (kékes színű, érdesebb héjú, erősen csípős fajta).

A torma betakarítása jellemzően október közepén kezdődik, és szakaszosan, hónapokon át zajlik. Megfelelő körülmények között nyersen is sokáig eltartható. Az élelmiszeripar a torma gyökerét savanyított és ecetes tartósított készítményekhez - uborka, káposzta, cékla, vegyes vágott, paprika, csalamádé stb. - ízesítőként is előszeretettel használja, egyedülálló íze miatt.

A torma jellegzetesen csípős ízét a gyökerében lévő butiltiocianát és az allilizotiocianát okozza. Ezen vegyületek nagyon hasonlóak a mustárolaj hatóanyagához, a nyálkahártyát és a könnymirigyeket ingerlik; fogyasztásakor nem ritkán ezért szökik könny a szemünkbe, illetve az orrunkat is erősen ingerli. A frissen reszelt tormának magas a C-vitamin tartalma; baktérium- és vírusölő hatású, fokozza a nyálkahártyák vérellátását, hatásos húgyúti- és vesefertőzések, makacs köhögés, rekedtség, légcsőhurut és krónikus hörghurut esetén. A tormalé erőteljesen serkenti az epehólyag működését, enyhíti a panaszokat, túlzott fogyasztása azonban irritálhatja a nyálkahártyát.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?