JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!
Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!
Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!
Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
Az elmúlt csaknem tíz év eredményes volt a napraforgó magyarországi termesztése szempontjából: 2016-ban 2,98 tonnás hektáronkénti termésátlagot értek el a gazdálkodók, ezt 2019-ben 3,01 tonnás hektáronkénti történelmi rekorddal sikerült túlszárnyalni. 2020-ban 2,84 tonnás hektáronkénti hozam mellett 1,74 millió tonnás terméseredményt ért el az ágazat Magyarországon. A hűvös, sok csapadékkal és kevés meleg órával járó tavaszi időjárás negatív hatással volt a növény fejlődésére. Ezen kívül a nyár végi esőzések is éreztették hatásukat és gombabetegségek nehezítették a gazdálkodást. A kieső termést ellensúlyozhatta a magasabb terményár, ennek köszönhetően a növény megtartotta jövedelmezőségét - derül ki a Syngenta közleményéből.
Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának adatai szerint a globális napraforgótermés 50,04 millió tonnát tett ki 2020-ban, amely meghaladja a 2019-es 49,46 millió tonnás termést, de elmarad a 2018-as 54 millió tonnától. A világ vezető napraforgó termesztői közé Ukrajna, Oroszország, Kína, Románia és Argentína tartozik. Magyarország az európai unió országai közül Románia mögött a második helyen áll.
A Magyarországon 14 hibridet forgalmazó, a Kleffmann 2020 napraforgó panel szerint 59 százalékos piaci részesedésével piacvezető Syngenta célja, hogy a termelőkkel együttműködve teljes mértékben kiaknázzák a napraforgó hibridekben rejlő magas terméspotenciált. Ehhez a vállalat a csúcsgenetikájú hibrideken és a növényvédelmi technológián túl szakmai segítséggel is hozzá kíván járulni. Ezért partnerprogramot indított és nagyüzemi kísérletekben vizsgálja a termesztéstechnológia egyes elemeit, mint például az elővetemény-hatás, a tőszám, valamint a tápanyag-utánpótlás. A tavaly 1,5 milliárd forintból átadott mezőtúri kutatóbázisán pedig folyamatosan teszteli az új hibridjelölteket.