JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!
Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!
Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!
Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
Ha a talajban levő szerves anyag C/N aránya >20, akkor a szénhidrátbontó baktériumok gyorsan elszaporodnak, a fehérje elbontásából származó ammóniát - nitrogént - testük felépítésére használják fel, elvonva azt a növények elől. Ezt jelenti a nitrogén immobilizációját (pillanatnyi hiányát a növények számára), amelyet káros szénhidráthatásnak, azaz pentozánhatásnak neveztek el, írta meg a NAK.
Fontos, hogy az ember ismernje a növény lehetséges szármaradványának értékét, valamint azt, hogy abból valójában mennyi is marad a talajban. A talajélet szempontjából a minél több a jobb. A lebontáshoz szükségesek a mikrobák, és természetesen az átmeneti nitrogénhiány leküzdéséhez a nitrogén is. De mennyi is kell ezekből?
A szárazanyag vagy szármaradvány mennyiségének a termés alapján történő számítása a különböző növények esetén eltérő. Az összes biomassza-produkció a teljes növény betakarítása esetén megegyezik a tervezett termés mennyiségével (szálas takarmányok, len, kender, silókukorica), míg a többi növény esetében egy úgynevezett a Harvest Index (HI) alapján számolható.
A HI a főtermés arányát mutatja meg a teljes biomassza/növényi teljes tömeg (szár+termés) mennyiségéhez viszonyítva. E szerint a 0,5-ös HI azt jelenti, hogy a főtermés az összes biomassza-produkció/növényi teljes tömeg (szár+termés) 50%-át adja, tehát 1 tonna főtermés megtermeléséhez 1 tonna melléktermés előállítása szükséges. A búza, a tritikálé, az őszi és a tavaszi árpa, a rozs és a zab Harvest Indexe 0,5-ös, és ugyanilyen értékű a kukoricáé és a ciroké is. Ezzel szemben a napraforgó és a repce átlagos HI értéke 0,33-as, vagyis ezeknél a teljes biomassza kétharmadát a szár teszi ki.
Így például egy 2,5 t/ha napraforgótermés esetén a szár teljes tömege - ha az teljes egészében a területen marad - hektáronként 5 tonna lesz. Ha ez az 5 tonnányi szármaradvány mind a területen marad, úgy hektáronként 40 kg nitrogén juttatható ki a pentozánhatás kivédésére. Egy 6 t/ha búzatermés esetén viszont ugyanennyi szár termelődik. Ha az ez mind a területen marad, akkor 6000 kg x 0,8 kg nitrogén-hatóanyag, azaz 48 kg nitrogén adható ki a lebontáshoz.