Kiderült: ez a genetikai tulajdonság lehet az egyik legfontosabb a jövő cukorrépáinál

Kiderült: ez a genetikai tulajdonság lehet az egyik legfontosabb a jövő cukorrépáinál

Ahogy a kórokozók és kártevők elleni küzdelem, valamint az egyre szélsőségesebbé váló időjárás egyre nagyobb nyomás alá helyezi a cukorrépát, a BBRO BeetField20 Virtual Live online bemutatója a termesztők rendelkezésére bocsátott néhány információt, amivel azok alkalmazkodhatnak a változó meteorológiai és politikai klímához.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A vízfelhasználás hatékonysága egyre fontosabb lesz a világ növénytermesztésében, és különösen nagy jelentőségű lesz azoknak a tulajdonságoknak a felismerése, amelyek hatékonyabb vízfelhasználást tesznek lehetővé. Ez volt a kiindulópontja Georgina Barrattnak, a Nottinghami Egyetem PhD-s hallgatója kutatásának, aki azt vizsgálta, vannak-e olyan genetikai tulajdonságok, amelyek javíthatnák a cukorrépa vízfelhasználásának hatékonyságát, írta meg a Farmers Guardian.

Georgina Barratt több kísérletet is elvégzett két olyan cukorrépa-fajtán, amelyek a többinél jobb szárazságtűréssel rendelkeztek. Az egyik fajta magasra felnövő levélzettel rendelkezett, míg a másiké széles és szétterülő. A kutató az öntözés különböző módjait és mértékét felhasználva vizsgálta azt, hogy hogyan használják fel az egyes fajták a kapott vizet, hogy viselik a különböző stresszhatásokat és hogyan tértek magukhoz szárazabb időszakok után.

Georgina Barratt az online eseményen elmondta, hogy a két fajta vízfelhasználási hatékonysága között is voltak különbségek. A szétterülő levélzetű jobban használta fel a rendelkezésére álló vizet, és a magasra növő fajtáétól eltérő szén-13-as izotóp-értékkel rendelkezett. A kutató elmondta, hogy azért is volt izgalmas ez a felfedezés, mert két bejáratott, kereskedelmi forgalomban is kapható fajtáról tudhatott meg többet az emberiség. Ha a nemesítési eljárás egy ilyen kései szakaszában ilyen fontos különbséget található, az azt jelenti, hogy lehet mód a vizet még hatékonyabban felhasználó fajták létrehozására is.

Ebben az esetben arra jöttünk rá, hogy a szétterülő, húsosabb lombozattal rendelkező változaton kevesebb sztóma (gázcserenyílás) található, amely így kevesebb póruson keresztül veszít vizet, ezért volt jobb a vízfelhasználása

- mondta Georgina Barratt.

Korábban is voltak már olyan kísérletek, amelyek az egyes fajták szárazságtűrését vizsgálták. Így például 2004-ben 46 különböző genotípuson tesztelték, hogy aszályos körülmények között mekkora hozamokat lehet velük elérni az öntözés segítségével, mondta a kutató. Egy 2005-ös kutatás pedig azt mutatta ki, hogy a pozsgásabb, lédúsabb levélzettel rendelkező növényeknek jobb a szárazságtűrési indexe.

Ez ahhoz hasonlít, amit a szárazabb éghajlatokon élő növényeknél lehet tapasztalni, mint például a kaktuszoknál. A húsosabb növények gyakran jobbak a víz megőrzésében és a szárazabb időszakok sem viselik meg őket annyira

- mondta Georgina Barratt.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?