Termelési és piaci oldalról is akad néhány jelentős kihívás a mák esetében. Vegyük ezeket sorra. Korábban a mák gyomirtása okozta az egyik legnagyobb gondot, lévén gyenge kezdeti fejlődésű, viaszos levelű és tág sorközzel vetett növény volt kevés olyan vegyszerrel, amit biztonságosan lehet alkalmazni ebben a növényi kultúrában. Pájtli József szerint a gyomkérdés - mióta alkalmazható a kultúrában egy tembotrion hatóanyagú szer - megoldottnak tekinthető, de ehhez természetesen az kell, hogy már az előveteményt is annak tudatában kezeljük, hogy hamarosan mák kerül az adott táblába.

A Tolna megyében 600 hektáron gazdálkodó - szakmai körökben jól ismert - termelő szerint az ideális vetésforgó búzával kezdődik. Ezt a repce követi - ebből az egyre nagyobb problémává való pipacsot lehet jól kiirtani -, majd ismét búza jön, amiben az évelő kétszikűekre fordíthatunk gondot. Ezt követheti a mák, melynek földjében ekkor már a legproblémásabb konkurensek magkészlete erősen megritkul, a maradékot pedig elvégzi a gyomirtó. Nyilván ennek kijuttatási időpontját is gondosan kell megválasztani, lévén levélherbicid, ezért a gyomok fejlettsége és a munkához szükséges időjárás szerencsés konstellációja is fontos a jó eredményhez. Nem untatnám az olvasót azzal, hogy a mák sorköztávolságának is mekkora szerepe van a gyomosodásban, ugorjunk inkább rögön a következő a bökkenőre, az időjárásra.

Megváltozott a klíma

A szakember szerint a tavaszi mák előbb-utóbb eltűnik Magyarországról, és ennek csak egyik oka, hogy az ipari mák hazai feldolgozása megszűnt, a másik a klíma előnytelen változása. Hiába vannak kiváló máktalajaink Bács-Kiskunban és Békésben, ha ma már a profitábilis termesztéshez öntözésre is szükség lenne. Ugyan ki rakja lineár alá ezt a kultúrát? Óriási jelentősége lett a virágzás és érés idejének is. A tavaszi mák nagy eséllyel egy aszályos időjárásban kénytelen virágot bontani, jellemzően túl korán és kényszerérik, ami alaposan lerontja a potenciális hozamot.

"Igaz, tavaly az őszi mákkal meg pont egy csapadékhullámba futottunk bele a virágzás idején. A tokok szépen kifejlődtek, de csak negyedig töltődtek fel mákszemekkel…." - fűzi hozzá a termelő, aki a termelés minden mozzanatában a lehető legintenzívebb kiszolgálásra törekszik minden kultúrában. Véleménye szerint ma a legnagyobb gondot a rovarkártevők jelentik - és nemcsak a mákban. A neonikotinoidok kiszorítását a termelésből óriási hibának tartja Pájtli József.

Ő az őszi vetésű, étkezési célú Zeno Plus mákfajtával foglalkozik 50-70 hektáron. A klimatikus okokon kívül az őszi mák mellett szól a hosszabb tenyészidő, és emiatt a tavaszi fajtáknál 50 százalékkal nagyobb hozam is, ami így hektáronként 1,2 tonnára tehető. Szükséges persze egy stabil felvásárló is, aki érdeklődik az étkezési mák iránt. A Tolna megyei gazdálkodó esetében ez a Pacsai Malom Bt., ahol szívesen vállalják a szemek nagyüzemi tisztítását, csomagolását. Exportra és importra is gyártanak, sőt, termeltetnek is mákot.

Ki veszi meg?

Az étkezési mák hátránya, hogy termelése több adminisztrációs teherrel jár, mint az ipari máké, mivel az utóbbi esetében - hiába szigorúbb az ellenőrzés a magas alkaloida-tartalom miatt - jellemzően egy integrátor át tudja vállalni ezeket a terheket a termelőtől. Ipari mákból is vannak már őszi fajták, a kereslete pedig a gyógyszeripari igények miatt stabil - még akkor is, ha a magyarországi feldolgozása megszűnt.

Éppen ezért Sotkó Gyula és Szalka János (korábbi Alkaloida Zrt.-alkalmazottak) a Sotiva Seed Kft. révén továbbra is integrálják a régi termelőpartnereket, foglalkozzanak azok őszi vagy tavaszi, ipari vagy étkezési mákkal. Morfin ugyan már nem lesz a termésből, de a tisztított mákszem és a gubó jól értékesíthető. A nyereségesen működő Sotiva Seed Kft. árbevétele 2018-ban már 1,3 milliárd forint volt.

Tudta? A mák annyi nyereséget termel, mint 8 tonna kukorica

Mákot még termelünk, de a morfingyártásnak vége Magyarországon.

A mákszem felvásárlási ára 300 és 500 forint között szór kilónként, és nagyjából ugyanennyit fizet az integrátor a gubó kilójáért is. Utóbbinak fix ára van, míg a mákszem átvételi ára a cseh termés nagyságától függ. 2018-ban a szárazság olyan mértékben károsította az északi máktermő területeket, hogy a mag ára soha nem látott magasságokba kúszott: nyár végére elérte a 800 forintot kilónként - mondta tavaly Szalka János az agrárszektor.hu-nak.

A hazai termőterület úgy ingadozik, ahogy a mák ára, 4 és 10 ezer hektár is lehet. A magyar átlagtermés a tavaszi, jellemzően ipari fajtákból 0,8 t/ha, míg az őszi, jellemzően étkezési fajták 1,2  tonnát teremnek. A növény termelési költsége Szalka János szerint a napraforgóéhoz mérhető. Pájtli József ennél magasabb költségszinten termel, de nála a 1,2 tonna a minimumelvárás. Az utóbbi 5 évben mégis elégedetlen a kultúra jövedelmezőségével.

 - jegyzi meg.

Mielőtt végképp temetni kezdenénk ezt a kultúrát: étkezési célú mákból még mindig bőségesen biztosított a hazai ellátás. A KSH adatai szerint a csapnivaló 2018-as termésből - ami össz-vissz 2317 tonna volt -, is félre tudtunk tenni 455 tonnát. valamint 200 tonna exportra is jutott. Ennek bizonyára köze van a mákfogyasztás csökkenéséhez is, erről azonban a KSH nem vezet elkülönített statisztikát, a mákot a dióval, mandulával és mogyoróval együttesen kezeli.