Ahol a hegyek "elszívják" a felhőket, édeskevés csapadék jutott idén a földekre. Ilyen Borsod megyében Emőd-Mezőcsát térsége is, ahol 300 hektár átlagában mindössze 45 mázsás hozamok születtek. A talajadottságok egyébként jók lennének, de ha nem esik az eső, nincs esély a jó termésre. A szokásos átlag itt 60-70 mázsa körül alakul. A gyenge eredmény oka egyértelműen a csapadékhiány. Azokon a területeken, amik kaptak egy kis esőt, a silókukorica gyönyörű lett. Mivel a megkérdezett gazdaságban a jószág az első, a szemes kukoricát sem adják el.

Győr-Moson-Sopron megyében, Hegykő térségében is az állatoknak termelnek. Az itteni földek elég gyengék, 14-15 aranykoronásak, és idén kaptak egy 140 kilométer/órás szélvihart is. A silózni való kukorica viharos gyorsasággal veszítette el nedvesség-tartalmát, 15 százaléka túl is érett, mire elkezdték vágni. Mennyiségre és minőségre is közepes lett a végeredmény. Viszont a cirokterméssel elégedett volt a gzadaság vezetője: "A ciroknak fele annyi vízre van szüksége, mint a kukoricának, így jobban bírja az aszályos évjáratot. Hektáronként 25 tonnás hozamokat mérünk ebből a nem túl magas, inkább szemes hibridből. Amit tavaly vetettem, annak az energiatartalma közelítette a silókukoricáét, a fehérjetartalma pedig jobb is volt annál. Idén is hasonló  eredményben bízom. Sajnos sokan nem ismerik a cirokféléket, és emiatt vetőmagot szerezni is nehéz belőlük. A franciák jobban megbecsülik ezt a növényt" - vélekedik a termelő.

Az az állomány, amelyik megkapta a termésképzéshez szükséges nyár eleji esőket, jellemzően jól bírta az augusztusi viszontagságokat, és ha nem kapkodták el a betakarítását, a mostani száraz októberben jó eséllyel zörgősre száradt. Semmit nem kell a vízelvonásra költeni. Ez nagy könnyebbség, hiszen tonnánként és vízszázalékonként 700 forintot bukhat a szárításon a gazda. A 380-as FAO-számnál nagyobb, később érő kukoricáknál, illetve ott, ahol 20 millinél több eső esett szeptemberben, még így is előfordult, hogy 15-16 százalékos maradt a szemek víztartalma. Ez sem számít soknak.

Ezért általában jól jön a Hungrana nedves kukoricára adott ajánlata. Júniusban még nem gondoltam, hogy az ősz ilyen száraz lesz, úgyhogy gyakorlatilag a teljes termést eladtam nekik szűk 41 ezer forintos tonnánkénti áron. Most meg úgy hallom, 43 ezer forint felett van az ára. A 13,5 vízszázalékkal lehozott termés nálam ezért inkább szomorúságot okozott. Azért mégsem panaszkodom, így is jól keresünk idén ezen a kultúrán" - halljuk Fejér megyében. A gazdaságban ugyanis 8-9 tonnás hozamok születtek, igaz, idén csak 60 hektár átlagában. Más években 5-6 tonnánál nem szokott több teremni az itteni homokos talajon.

Még szárítani sem kell

Hajdú-Bihar megyében sem mindenhol jó a föld minősége. Magyarhomorog térségében például gyenge réti talajon gazdálkodnak. Viszont pusztán az, hogy az aszály a kritikus fejlődési fázist nem érintette, elég volt ahhoz, hogy 10 tonnás hozamot érjenek el. A víztartalom 14 alatti volt, úgyhogy dacára a 43 ezer forintos tonnánkénti árnak, ez a kultúra lesz a legjövedelmezőbb idén. Csongrád megyében is 10 tonnás hektáronkénti átlagok születtek 130 hektár átlagában. Igaz, a földek is 30 aranykoronásak Árpádhalom térségében:

13 százalékos víztartalommal tudtuk betakarítani a táblákat. Jól jön ez a megtakarítás, mert a piaci ár pillanatnyilag 42,5-44,5 ezer forint között van tonnánként. Mi majd csak jövő év elején értékesítjük a szemeskukoricát." Hasonlóképpen 10 tonnás termésről számolnak be 400 hektár átlagában egy Bács-Kiskun megyei gazdaságban. A földek itt is olyan jók, mint az előbb említett üzemben, és az eső is jókor áztatta a táblákat: 13-13,5 százalékos víztartalommal vágták a kukoricát Bácsalmáson, úgyhogy itt sem kell a terményt szárítani. "Sajnos egy hónapja lefelé mozdultak el az árak, de ez még változhat. Februárig nemigen értékesítünk"- hangzik el. Somogy megyében még ennél is jobb terméssel büszkélkedtek, holott itt általában a vadak is nagy vámszedők. Mosdós térségében 300 hektár átlagában 12 tonnát produkáltak, ami rendkívül jó eredmény.

A szemek nedvessége 15,3 százalék lett, ezzel együtt örülünk a végeredménynek. Főként, hogy időben léptünk, és eladtuk a termést még akkor, amikor 46 500 forintot adtak egy tonnájáért" - számol be a megkérdezett gazdaság vezetője.

Világszinten hiány van, helyben viszont fölösleg

És hogy mit hozhat a világpiac?

Világszinten 1031-1074 millió tonna kukoricatermésre számítanak a mértékadó piacelemző vállalatok a 2018/2019. évi szezonban - áll az Agrárgazdasági Kutató Intézet piaci jelentésében, viszont a kukorca világszintű felhasználása elérheti a 1053-1113 millió tonnát, vagyis a tartalékok tovább apadhatnak. Szeptember végéig az USA-ban a 33,1 millió hektárra előirányzott terület 26 százalékáról tárolták be a termést. Itt az előző évihez hasonló, 371 millió tonna kibocsátást jeleznek az USDA szakértői. Oroszországban 9 százalékkal kisebb termésre van kilátás. A 12 millió tonnára várt mennyiségből 3,5 millió tonnát takarítottak be a gazdák október 2-ig. Ukrajnában ellenben óriási kukorica-boom várható: az összes termést 31 millió tonnára prognosztizálják, ami 27 százalékkal haladja meg a tavalyit. Az Európai Unióban 1,5 százalékkal csökkenhet idén a kibocsátás a Tallage francia piacelemző szerint. Egyszóval hazánkban és a közvetlen közelségünkben is bőséges lesz a kínálat, de nincs ok az aggodalomra. A magyar kukoricára itthon, Észak-Európában, sőt Kínában is akad vevő.