Nem tudja kihozni 200 ezer forintból a napraforgót?

Agrárszektor
Extenzív fajtából néhány évtized alatt igényes, intenzív hibriddé vált a napraforgó. Ennek egyik oka a jó piaci ár. A másik az inputanyagok folyamatos drágulása, miközben a választható technológiák palettája szűkül. A harmadik a gazda kényelme.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Hagyományos gyomirtású (alapvetően egyetlen, kelés előtti kezelést kapott) napraforgótáblát már alig találunk az országban, 8% körülire csökkent a területi részarányuk. A piacot azok a hibridek dominálják, amelyek időjárástól függetlenül, a gyomflóra keléséhez igazítva, állományban is lefújhatók. Ennek zsebre ható következményei lettek, de nemcsak ez növeli a termelési költségeket. Lássuk sorra!

1. A gazda biztosra megy

A napraforgó kelése utáni permetezés kétszikűirtó herbiciddel csak akkor lehetséges, ha a kultúrnövény ellenáll a kijuttatott hatóanyagnak - hiszen maga is kétszikű. Kelés előtti alapgyomirtását viszont széles spektrumú készítményekkel is elvégezhetjük - az ekkor végzett gyomirtás sikere, tartamhatása azonban függ a két héten belül lehullott csapadék mennyiségétől.

A klímaváltozásnak is betudható, hogy az áprilisi csapadék egyre nehezebben érkezik meg, így előfordulhat, hogy azok az alapgyomirtók, amelyeknek a talajon át kellene a gyomok csírázását gátolniuk, nem végeznek tökéletes munkát. Bár májusban megjön az éltető eső, addigra a gyökérváltáson átesett libatopfélék és társaik már érzéketlenek a herbicid hatóanyagára. Márpedig a tág térállású napraforgóban nagyon jól érzik magukat az olyan magról kelő, kétszikű fajok, mint a disznóparéjfélék vagy a parlagfű is. Utóbbi jelenlétét ráadásul komolyan bünteti a Nébih.

Ezért fixálták a nemesítők azokat az irányított pontmutációkat a napraforgóban, amelyek lehetővé tették, hogy a kétszikűirtókkal dacoljanak. Sőt, az olyan csaknem totális gyomirtóval is, mint amilyen az imidazolinon (ennek a hatóanyagcsoportnak csupán a pillangósvirágú gyomok képesek ellenállni). Ezekben a technológiákban a napraforgó kelése előtt elvégzett alapgyomirtást a gyomok kelése után egy tribenuron-metil vagy imazamox hatóanyaggal végzett kétszikűirtás egészíti ki. A két felülkezelés a hatásspektrumában különbözik egymástól. A tribenuron-metil (Express) elsősorban a magról kelő, kétszikű gyomok (pl. a parlagfű, csattanó maszlag, selyemmályva) ellen hatásos, az imazamox (Pulsar, Listego…) viszont az egyszikűeket is jól irtja - ennek megfelelően drágább is. Az "imi-s" és az "expresszes" hibridek nagyjából 2/3-1/3 arányban osztoznak a módosított genetikájú napraforgó-hibridek piacán.

2. Kapcsolt termékek

Bár mérsékelten gyomos területeken elegendő lenne önmagában egy állománykezelés is, vagy parlagfüves táblákban csak egy kelés előtti alapgyomirtás (Gardoprim Plus, Racer, Balan…), a gazdák is inkább biztosra mennek. Kevesen választják a kultivátort ebben a "kapás" kultúrában: sérülhet a növény, tovább szárad a talaj, a tartamhatása gyenge. Ezért a vetőmag- és a növényvédőszer-forgalmazók kéz a kézben sietnek kiszolgálni a változó igényeket: a vegyszerhez a megfelelő vetőmagot párosítva.

Hibázni tilos. Ezek a gyomirtók kíméletlenül kiirtják azt a napraforgót, amelyik nem hordozza a megfelelő védő gént. Ez igaz a legújabb Pulsar Plus vagy Listego Plus készítményekre is, amelyek olyan agresszív segédanyag-rendszerrel (adjuváns) viszik be az imazamoxot a gyomokba, hogy annak egy sima "imi-s" napraforgó nem képes ellenállni. Erre a célra külön Clearfield Plus jellel ellátott napraforgó-hibrideket hoztak létre.

A gazdáknak nemcsak arra kell ügyelniük, hogy a megfelelő szert a megfelelő vetőmaghoz párosítsák, de gondosabban kell eljárniuk a napraforgó-árvakelés irtásakor is. Búza utóveteményből ezek a hiperszuper napraforgó-hibridek nem feltétlenül irthatók ki a hagyományos szulfonilureákkal, erre a gazdának érdemes a forgalmazónál rákérdeznie.

 

3. Dacolva a vetésváltási előírásokkal

2017-ben a 700 ezer hektárt közelítette a napraforgó-termőterület hazánkban, ami azt jelenti, hogy az üzemek többségében szinte a végsőkig feszítették az agrotechnikai szempontból racionális vetésforgót. Amikor ez a gombás betegségekre (fehérpenészre, makrofominára) érzékeny növény három-négy évente ugyanabba a táblába kerül, felszaporodhatnak a kórokozók fertőző képleteit (szkleróciumok, mikroszkleróciumok) a talajban. Ez természetesen megemeli a termelés költségeit, hiszen a gazdának több vegyszert és/vagy több biológiai fegyvert, például gombaevő gombát (Trichoderma, Coniothyrium…) kell bevetnie a kórokozók ellen.

Az agronómia növekvő költségei a piaci árral összevetve együttesen jelölik ki a napraforgó vetésterületének országos felsőhatárát. Amikor a napraforgó az egyetlen kultúra, amelyik hektáronként 100 ezer forintos profitot termelhet, ne csodálkozzunk rajta, ha a gazdák hajlandóak egyre többet áldozni rá. Márpedig a növényi olajok iránti igény töretlen a világpiacon. Németh Tibor, a Kwizda növényvédelmi szakembere szerint, ha a vetéstől kezdve a napraforgó csillagbimbós állapotáig védőburkot vonunk a növény köré, akkor elméletileg 800 ezer hektárra is feltornászható az országos termőterület nagysága. Ehhez az kell, hogy már a starter műtrágya felülete is hordozzon egy biológiai gombaölő fegyvert.

4. Új trend: magas olajsavas hibrid

2016-ban robbant nagyot a magasolajsavas (HO) napraforgó piaca, minden ötödik hektárt ez foglalta el. Rácz Béla, a Pioneer napraforgóvetőmag-forgalmazásban illetékes termékmenedzsere szerint hosszabb távon 20% körül stabilizálódhat az ilyen típusú vetőmag piaci aránya, nagyjából ez fedezi a speciális feldolgozóipari igényeket. A Syngenta ágazati szakembere, Ácsné Szekeres Dóra 15-20%-os arányt jósol a HO hibrideknek, mivel árelőnyük 7-10 ezer forintra mérséklődött a hagyományos, linolsavas hibridekkel szemben. Hozzátesszük: az izolációs távolság és a szeparált terménykezelés miatt érdemes a mag leendő felvásárlóját már a vetés előtt megtalálni, mert nem mindenhol megoldott az elkülönített kezelése.

Ha megnézzük Magyarország legnagyobb napraforgóvetőmag-forgalmazójának palettáját, azt látjuk, hogy már a HO hibridek is elérhetők Clearfield technológiában, azaz állományban is gyomirthatók. Sőt, már "pluszos" változatban is megvásárolhatók, amelyek elbírják a legharapósabb "pluszos" gyomirtókat is. A "CL Plus" jelű hibridek két év alatt robbantak be a magyar köztermesztésbe, az imazamox-nak ellenálló hibrideknek már csaknem 40%-a ilyen.

 


5. A legújabb a legjobb és a legigényesebb

A hibridvetőmagok árát a Syngentánál elsősorban a genetikai előrehaladás mértéke határozza meg. Az új hibridek terméspotenciálja jellemzően jobb, mint egy régié, az innovatív megoldásokat is a legújabb, legjobb genetikájú hibridekbe építik be a nemesítők - így a herbicidrezisztenciát is. A "pluszos" technológiában drágább a vetőmag és drágább a vegyszer is, de ez a cc. 8%-os kiadási többlet még mindig megfizethetőnek tűnik a gazdák számára.

Tudomásul vették a termelők azt is, hogy ha háromtonnás hozam a cél, akkor a műtrágyát és a lombtrágyát sem szabad sajnálni a napraforgótól. Így vált a kezdetben extenzív kultúra néhány évtized alatt igényes növénnyé. És az ország nagy részén még mindig ez a legjövedelmezőbb szántóföldi kultúra. Csak időközben a hektáronkénti 100 ezer forintos profit 60 ezerre olvadt.

 

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?