Hasznot húzunk az éghajlatváltozásból

MTI
Az éghajlatváltozás növelte az érdeklődést a magyar agrárkutatási eredmények iránt. Bizonyos gyümölcsök, a kárpát-medencei búzafajták, a rövid tenyészidejű kukoricák és a halászati kutatások elsősorban a Távol-Keleten és Délkelet-Ázsiában keltették fel a gazdálkodók figyelmét.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Külföldön is jelentős az érdeklődés a magyar agrárkutatási eredmények iránt. Nemcsak a környező országokban, de Közép-Ázsiában is keresik például az új magyar búzafajtákat, amelyeket a kutatók a megváltozott klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodásra fejlesztettek ki - mondta a földművelésügyi miniszter Budapesten sajtótájékoztatón. Fazekas Sándor a magyar agrárkutatás általános helyzetéről annak a könyvnek a bemutatóján beszélt, amely ismerteti a magyar agrárkutatás utóbbi években elért eredményeit.

A magyar búza- és kukoricafajták iránti érdeklődés nem véletlen azokban a térségekben, ahol hasonlóak a természeti körülmények, mint Magyarországon, ugyanis az éghajlatváltozás ott is hasonló gondokat vet fel, mint nálunk - emelte ki a tárcavezető.

Ezért is van Magyarország a szuper korai kukoricafajták nemesítésében az elsők között a világon.

A rövid tenyészidejű kukoricafajták ugyanis alkalmazkodnak a megváltozott magyarországi klimatikus viszonyokhoz, és így keresettek a miénkhez hasonló éghajlati adottságú területeken is, mivel kiküszöbölhetők a nagyarányú termésveszteségek.

A magyar édesvízi aquakultúra eredményei iránt is nagy az érdeklődés külföldön. Így a magyar halászati kutatások eredményeit meg akarják ismerni a távol-keleti és a délkelet-ázsiai országokban, de még Brazíliában is. Emellett kiemelte a miniszter a magyar meggyfajták (például az érdi bőtermő) iránti külföldi érdeklődést.

A 12 kutatóintézetből és 4 gazdasági társaságból álló Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Intézetet (NAIK) 2014-ben éppen azzal a céllal hozták létre, hogy a kutatók tevékenysége még inkább segítse a gyakorlatban a magyar agrárium piaci versenyképességének javítását. A NAIK most mintegy 5 milliárd forint éves költségvetéssel rendelkezik, amiből 3 milliárd forint az állami támogatás és mintegy 2 milliárd forint a saját bevétel.

A kutatási tematikából kiemelhetők a klímaváltozáshoz kapcsolódó erdészeti, kertészeti, növénytermesztési és állattenyésztési kutatások, a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó alkalmazott, adaptációs kutatások, továbbá az agrárerdészeti rendszerekhez kapcsolható kutatások, amelyek a kedvezőtlen adottságú területek (Magyarországon ez 600-700 ezer hektár) hasznosítását segíthetik - mondta Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?