Az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 226,5 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket a 2023-as év január-szeptemberi időszakában Magyarországon, ez azonban 16%-kal maradt el az egy évvel korábbi forgalomtól. Ugyanebben az időszakban alkatrészekre 67,5 milliárd forintot fordítottak, ami viszont mintegy 7%-os növekedést jelentett a tavalyi év azonos időszakhoz képest - derült ki egy friss kiadványból, amely az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) által működtetett Agrárstatisztikai Információs Rendszer (ASIR) adatai alapján készült. Mint írták, az első három negyedévben a végfelhasználóknak történő mezőgazdasági gép- és eszközértékesítések 75%-át tíz forgalmazó szervezet bonyolította le, közülük a három legnagyobb gépkereskedő kezében összpontosult az összes magyarországi mezőgépeladás 59%-a. Ebben az időszakban az első tíz cég és a három legnagyobb vállalkozás részesedése egyaránt 5-5 százalékponttal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Ezek a kiterjedt országos hálózattal rendelkező nagyforgalmazók az alkatrészek esetében ennél még nagyobb arányban vesznek részt a piaci igények kielégítésében.

A mezőgazdasági termelők az erőgépek beszerzésére a mezőgazdasági gépberuházásaik összértékének 58%-át fordították 2023 első kilenc hónapjában, míg 2023 első fél évében 63%-át. A teljes értékesítésen belül a vezérgépek közül a traktorok 31%-os, a gabonakombájnok pedig 15%-os részarányt képviseltek.

Ha mezőgazdasági gépbeszerzés, akkor traktor!

A mezőgéppiac legfontosabb szegmense a traktor, amelyből bőséges a hazai választék. Az ismert nyugati, kelet-közép-európai, illetve távol-keleti márkákból a 2023. január-szeptemberi időszakban a bázisidőszakinál 1263-mal kevesebb, azaz 1757 új kerekes traktor frissítette a gépparkot 69 milliárd forint értékben. Közöttük a legnagyobb részarányt 21%-kal az 50 LE alatti, valamint 22%-kal a 101-140 LE-s kategória képviselte. A kis és közepes teljesítményű traktorok forgalma jelentősen visszaesett, a 260 LE fölötti traktorok értékesített mennyisége ugyanakkor 13%-kal nőtt. 2023 első kilenc hónapjában - a Datahouse Kft. első forgalomba helyezési kimutatása alapján - a márkák versenyében az éllovas a John Deere, a második legnépszerűbb márka a New Holland volt, és a 3. helyre a CLAAS és a Solis került. Ez megegyezik az Agrárszektor információival is a legnépszerűbb traktormárkákat illetően.

Az önjáró rakodók értékesítése 24%-kal maradt el 2023 első kilenc hónapjában a bázisidőszak eladásaitól, ami 341 rakodógép eladását jelentette. Ezen belül továbbra is a teleszkópgémes rakodók iránt mutatkozott jelentősebb igény, az értékesített 244-ből 164-et a 7-9 méteres rakodási magasságú változatokból adtak el a kereskedők. A törzscsuklós homlokrakodókból 9%-kal nőtt, a csúszókormányos kisrakodókból 20%-kal csökkent az értékesítés. A traktorra szerelhető homlokrakodókból a bázisidőszakban eladott 505-tel szemben 357 talált gazdára idén szeptemberig, amelyek több mint fele volt hazai gyártású.

2023 első kilenc hónapjában a gabonakombájn-piac 12%-kal csökkent, 278 új arató-cséplő gép került a gazdaságokba 37,1 milliárd forint értékben, míg 2022 ugyanezen időszakában 317-et értékesítettek 39,2 milliárd forint értékben. A kombájnokhoz közel ugyanannyi napraforgó-betakarító adapter (110 darab) talált vevőre idén szeptemberig, mint egy évvel korábban. Kukoricabetakarító adapterekből 8%-kal csökkent a kereslet, 96-ot értékesítettek 2,1 milliárd forint értékben.

A mezőgazdasági gépek forgalmának visszaesésében - a gépforgalmazók elmondása szerint - nincs semmi meglepő, egyszerűen arról van szó, hogy a digitális átállást elősegítő, sokak által csak gépbeszerzésre használt pályázat kifutása után a magyar gazdatársadalom visszafogta a gépbeszerzéseit. A pályázat futamideje alatt ugyanis az ágazat szereplői számos, eredetileg több évre ütemezett gépberuházást hajtottak végre. A szakemberek egyúttal azt is ki szokták emelni, hogy a jelenlegi kamatkörnyezet vajmi kevéssé kedvez a nagyobb beruházásoknak, így aki teheti, az inkább későbbre halasztja az esetleges gépvásárlásait.

A jövőben minden út a mezőgazdaság digitalizációja felé vezet

A magyar gazdáknak most kell beruházásokat eszközölniük és a technológiákat fejleszteniük a jövő érdekében.

Jövőre érjük el a mélypontot a magyar gépforgalmazó cég vezetője szerint

Illés Zoltán úgy látja, legkorábban 2024 második felében lehet növekedés a hazai gépértékesítésben.

A munkagépek értékesítése is jelentősen visszaesett

A mezőgazdasági munkagéppiacon a kereslet jelentősen visszaesett a vizsgált időszakban. Legnagyobb darabszámban (3592 darab) a különböző talajművelő gépekre volt igény, melyekből 18%-kal csökkent az értékesítés 2023 első kilenc hónapjában az egy évvel korábbi eladásokhoz viszonyítva. A talajművelő gépeken belül a sorközművelő kultivátorokból, a szárzúzókból, a magágykészítőkből és tárcsás talajművelőkből vásárolták a legtöbbet a gazdálkodók. A szárzúzókból 14%-kal, a sorközművelő kultivátorokból 22%-kal, a magágykészítőkből és a tárcsás talajművelőkből 38%-kal, illetve 46%-kal százalékkal csökkent a kereslet. A felmérés szerint az értékesített talajművelő gépek egyharmada volt hazai gyártású termék, köztük a legnagyobb részarány a sorközművelő kultivátoroknál figyelhető meg, ezen gépek 78%-a magyar gyártmány. A sorközművelő kultivátorok összesen 858, szárzúzók 784, a tárcsás talajművelők 354, a magágykészítők 309 darabot tettek ki idén szeptemberig.

Véget ért a nagy gépvásárlási láz Magyarországon?

A magyar gazdák körében is egyre népszerűbb a minimális talajművelés, de nem mindenhol lehet ezt alkalmazni.

A gyümölcs- és szőlőápolás gépeiből felére esett a kereslet. Ebben a gépcsoportban a kertészeti soraljés tőközművelők voltak a legkeresettebbek. Tápanyag-kijuttató gépekből (723 darab) 18%-kal, vetőgépekből (715 darab) 26%-kal maradt el az értékesítés az egy évvel korábbitól. Előbbiből a legnagyobb részt a szilárdműtrágya-szórók (599 darab) képviselik. A vetőgépek közül a szemenkénti vetőgépekből értékesítették a legtöbbet (373 darab), ami 30%-kal maradt el a bázisidőszaki forgalomtól. A növényvédő gépek iránti kereslet 21%-kal csökkent. A piacra került 922 növényvédő gépből 564 függesztett, illetve vontatott, míg 112 önjáró szántóföldi permetezőgép, 140 pedig ültetvénypermetező volt. A szálastakarmány-betakarítók értékesítése 12%-kal csökkent, ezen belül a rendkezelők eladása 15%-kal, a fűkaszák forgalma pedig 11%-kal százalékkal mérséklődött. A bálázógépekből 18%-kal értékesítettek kevesebbet, összesen 354-re volt vevő. Mellettük 75 új bálacsomagoló gépet adtak el, 4%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban.

Új őrület hódít a magyarok körében: egyre több gazda vesz ilyen gépeket

Magyarországon az utóbbi években folyamatosan nő az érdeklődés a precíziós kijuttatásokat lehetővé tevő munkagépek iránt.

Az öntözőgépek forgalma jelentősen elmaradt az egy évvel korábbi eladásoktól, idén szeptemberig 5,3 milliárd forintért értékesítettek lineáris, körforgó rendszerű, csévélődobos és csepegtető öntözőberendezéseket, míg egy évvel korábban 8,4 milliárd forint értékben. A mezőgazdasági célú szállítójárművek eladása 28%-kal csökkent, pótkocsikból 26%-kal értékesítettek kevesebbet, összesen 566 darabot adtak el az egy évvel korábbi 768-cal szemben.