Barna kánya

A barna kánya sokszor más fajok elhagyatott fészkeiben fészkel, és gyakran színes rongyokkal tatarozza ki azt. Vonuló madár, a barna kánya leginkább dögökkel táplálkozik.

A barna kánya előfordulása

A barna kánya egész Európában elterjedt, de Afrikában, a Közel-Keleten, Dél- és Délkelet-Ázsiában, az indonéz szigetvilágban, valamint Ausztráliában is él. Magyarországon rendszeres fészkelő, márciustól októberig tartózkodik itt. Afrikában élő alfaját manapság már sárgacsőrű kánya (Milvus parasiticus) néven önálló fajnak tekintik. Sok helyen az emberi települések környékén él, hulladékot és dögöket keresgél. Nálunk főleg az ártéri erdők fészkelője. Az erdőkkel és mezőgazdasági területekkel mozaikos vizes élőhelyeket kedveli. Tipikus fészkelője a nagyobb folyók ártéri erdeinek. Hegy- és síkvidéken egyaránt megtalálható, de hegyvidéken ritkán hatol fel 1000 méternél magasabbra.

Fészkelési szokások

A zártabb erdőrészek helyett inkább a ligetes helyeket részesíti előnyben, de magányos fákon is megtelepszik. Viszonylag kis méretű fészkét általában a fák koronájába rakja. A barna kánya sokszor más fajok elhagyott fészkét tatarozza ki, máskor maga építi meg azt. Fészke sokszor messziről felismerhető az abba behordott – gyakran színes – rongyokról, más hulladékról. A barna kánya tavasszal pazar nászrepülést mutat be a fészek környékén. A magasban keringő madár gyakran hallatja sajátos, vibráló hangját. Ahol gyakori madár, ott lazal kolóniákban költ. Fészekalja 2-4 tojásból áll, a fiókák általában egy hónap alatt kelnek ki, és 40-50 napig tartózkodnak a fészekben.

A barna kánya megjelenése

A barna kánya (Milvus migrans) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. A kánya testhossza 55-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 160-180 centiméter, testtömege 630-941 gramm közötti, a tojó csak kevéssel nehezebb a hímnél. Tollazata feketés-barnás. Az evezőtollak sikló- és vitorlázó repülésre alkalmasak. Hosszú – de a rokon hazai fajnál kevésbé villázott – farka segíti az egyensúlyozásban és a kormányzásban. Csőre görbe és éles, ezzel darabolja fel a zsákmányát vagy a talált dögöt. Karmai kicsik, de élesek és tűhegyesek.

Életmód és táplálkozás

A barna kánya a trópusokon a falvak és a városok madara, az Alpoktól északra csaknem mindig síkságokon, a vizek környékén találjuk. Hazánkban is főleg a folyómenti galériaerdőkben költ. Vonuló madár, a telet Afrikában tölti. Társaságkedvelő, gyakran verődik kisebb csoportokba. Alacsony repülése közben, észreveszi a táplálékát, ami lehet kis emlősállat, madár, dög vagy hal. A barna kánya összeszedi az autók által elütött állatokat, a vízen sodrodó haldögöt egyik lábával emeli ki, látogatja a hulladéktelepeket. Főleg tehát dögevő madár.

A barna kánya rokon fajai

A barna kánya legközelebbi rokona a hazánkban is élő vörös kánya (Milvus milvus) és az Ázsiában honos keleti barnakánya (Milvus lineatus). Utóbbi faj egyes rendszer besorolások szerint a barna kánya alfaja (Milvus migrans lineatus) néven.

Természetvédelmi helyzete

A barna kánya elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 forint.

Vissza a fogalmak listájához

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!