Aggasztó hírek: szalmonellával fertőzött lengyel baromfihús került Magyarországra

Aggasztó hírek: szalmonellával fertőzött lengyel baromfihús került Magyarországra

agrarszektor.hu
Szalmonellával fertőzött külföldi baromfihús árasztja el a piacot. Szlovákiában a közelmúltban több tonnányi lengyel és cseh áruról kaptak bejelentést a hatóságok. Az európai uniós gyorsriasztási rendszeren keresztüli jelzés késve érkezett meg, ezért a problémás termékek a fogyasztókhoz is eljuthattak. A fertőzött áru Magyarországot sem kerüli el, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csak az idén több mint egy tucat bejelentést kapott, jellemzően lengyel baromfitermékekről.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Több tonnányi, szalmonellával fertőzött baromfihús kerülhetett a fogyasztókhoz Szlovákiában. Sajtóhírek szerint északi szomszédunknál csak ebben a hónapban öt alkalommal mutatták ki a baktérium valamely típusát a baromfitermékekben; minden esetben külföldről behozott áruról volt szó - írta meg a Magyar Nemzet. A Hospodárske noviny című szlovákiai gazdasági napilap cikke szerint a csaknem 9,5 tonnányi szalmonellás hús jórészt Csehországból, Lengyelországból és Ukrajnából érkezett az országba. Az Európai Bizottság gyorsriasztási rendszere csak késve, már az említett termékek fogyaszthatósági idejének a lejártát követően tájékoztatta a szlovák hatóságokat arról, hogy veszélyes élelmiszerről van szó, a fertőzött baromfihús nagy részét addigra eladták az üzletekben vagy megetették a vendégekkel az éttermekben.

A Magyar Nemzet információi szerint Magyarországra is érkezhetett szalmonellával fertőzött lengyel baromfihús az elmúlt hetekben. A Nébih csak az idén több mint egy tucat értesítést kapott az Európai Unió által működtetett élelmiszer-biztonsági riasztási rendszeren (RASFF) keresztül fertőzött szállítmány beérkezéséről. A Nébih tájékoztatása szerint a tagállamok jelzései alapján tett bejelentések különféle lengyel eredetű baromfihústermékekre vonatkoztak. Legutóbb október közepén kapott értesítést a hatóság, akkor egy lengyel csirkeszárnyszállítmány bizonyult problémásnak. A hatóság közölte, hogy az országba érkezett, szalmonellával fertőzött csirkehústermékekről az iRASFF felületen a Nébih mint nemzeti kapcsolattartó közvetlenül értesült, és ha a termék még forgalomban volt, haladéktalanul megtette a szükséges intézkedéseket.

Mivel a szalmonella jellemzően állatokban előforduló baktérium, elsősorban a nyers állapotban nem fogyasztott élelmiszerek, mint a nyers baromfihús, nyers sertéshús esetében gyakoribb az előfordulása, de fertőzött tojótyúkállományok, vízi szárnyasok húsa, tojása is fertőzött lehet. Az élelmiszerek közül a leggyakrabban a darált, előkészített húsok, a friss baromfihús, a félkész ételek és a tojástermékek érintettek. A jogszabályi határértékek szerint az érintett szállítmányt csak akkor vonják ki a forgalomból, ha a közegészségügyi szempontból legjelentősebb két szerotípus, a Salmonella enteritidis és a Typhimurium fordul elő a termékben.

Bár a szalmonella önmagában nem halálos, igencsak kellemetlen tünetekkel járó megbetegedést okozhat. Éppen ezért a magyar hatóságok kiemelt figyelmet szentelnek a hazánkban gyártott és forgalomba hozott élelmiszerek ellenőrzésének. A Nébih a tervezett létesítmény-ellenőrzések mellett kockázatbecslésen alapuló monito­ringprogramot is működtet, amely az előállítás és a forgalmazás valamennyi szakaszára kiterjed. Természetesen abban az esetben is vizsgálatot indít a hatóság, ha a tervezett ellenőrzéseken felül valamilyen más esetben merül fel a fertőzés gyanúja. A hatóság arra is felhívta a figyelmet, hogy az előhűtött baromfihúsok esetében a rövid fogyaszthatósági idő miatt gyakran előfordul, hogy a laboratóriumi vizsgálat és a nyomon követés eredménye csak a kifogásolt termék lejárati idejét követően készül el, így az uniós gyorsriasztási rendszerbe is csak ezt követően kerülhet az eset.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. május 17. 10:03