Figyelmeztető plakátok jelentek meg a magyar erdőkben: ezt minden túrázónak tudnia kell

Figyelmeztető plakátok jelentek meg a magyar erdőkben: ezt minden túrázónak tudnia kell

agrarszektor.hu
Az afrikai sertéspestis (ASP) 2018 tavaszán jelent meg Magyarországon, és habár jelenleg is csak a vaddisznó állományban állapították meg a betegséget, számos figyelmeztetés, illetve megelőző intézkedés lépett azóta életbe. A vírus emberre nem veszélyes, és a legnagyobb károkat a piaci szereplőknek okoz, a lakosságnak sem árt tisztában lennie azzal, mi is ez a járvány pontosan, hogyan jutott be hazánkba, illetve számíthatnak-e bármilyen korlátozásra a kirándulók a magyar erdőkben.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Ahogy arról az agrárszektor.hu is beszámolt, 2018 árprilisában Magyarországon is felbukkant az afrikai sertéspestis, Heves megyében egy elhullott vaddisznóban azonosították a vírust. Azóta már 8 megyében találtak fertőzött állatot, jelenleg azonban csak a vaddisznó állományban állapították meg a betegséget. Habár a járvány leginkább a piaci szereplőket érinti, érdemes a lakosságnak is tudnia, miről is van szó pontosan, függetlenül attól, hogy az ASP emberre nem veszélyes. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapjáról összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket, amelyek az emberekben felmerülhetnek a sertéspestissel kapcsolatban. 

Hol fordul elő a betegség?

Magyarországon az ASP 2018 tavaszáig egyáltalán nem fordult elő és jelenleg is csak a vaddisznó állományban állapították meg. A Magyarországhoz kelet felől közeledő járvány a vírus Afrikából Grúziába 2007-ben történő behurcolásával kezdődött. Az elmúlt években a betegség több száz kilométert terjedt nyugatra és északra, 2012-ben jelent meg Ukrajnában, 2014-ben pedig az Európai Unió területén: Litvániában, Lettországban, Észtországban és Lengyelországban. Olaszországban, Szardínia szigetén évtizedek óta jelen van a betegség. 2016 augusztusáig Magyarországhoz legközelebb az országhatártól 250 km-re, Ukrajna Csernyivci területén állapították meg a betegséget. 2016 decemberében Kárpátalján is megjelent a vírus, azóta ezen a területen házi sertésben és vaddisznóban is több esetben kimutatták. 2017 június végén Csehországban vaddisznókban, július végén Romániában az ukrán és magyar határ közelében, egy háztáji gazdaságban állapították meg a betegséget. 2018 augusztus végén Bulgáriában, háztáji sertés állományban, majd szeptemberben Belgium nyugati részén, a német és francia határhoz közel vaddisznókban állapították meg a betegséget. Magyarországon először 2018. április 21-én mutatta ki a Nébih laboratóriuma az ASP vírusát egy elhullott vaddisznóból vett mintában, a fertőzött hullát Heves megyéből szállították be laboratóriumi vizsgálatra.

Jelenleg 8 megyében találtak fertőzött vaddisznókat: Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Nógrád, Pest és Békés megyében. A folyamatosan frissülő interaktív térképen tájékozódhatnak az érdeklődők a járvánnyal kapcsolatos hatósági intézkedésekről, valamint, hogy pontosan hol fordult elő a betegség.

Hogyan juthatott be hazánkba a betegség?

Az ASP Európa szerte folyamatosan terjed. Hazánkba való bejutásában a vaddisznók vándorlásából adódó természetes terjedésen túl (Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyei esetek), valószínűsíthetően jelentős szerepe volt a felelőtlen emberi magatartásnak is, azaz, hogy a tiltás ellenére fertőzött sertéshúsból készült hústerméket hoztak be Magyarország területére (Heves megye).

Biztonságosak a sertéshúsból készült termékek?

Igen, a Magyarországon nevelt sertésekből származó sertéshús és az ebből készült termékek is biztonsággal fogyaszthatóak!

A vaddisznók megbetegedése miatt várható erdők elzárása a kirándulók elől?

Nem, az ASP ugyanis csak a házi sertések és a vaddisznók betegsége. Az emberre semmilyen veszélyt nem jelent, ezért nem is kell az erdőket "bezárni". Az úgynevezett szigorúan korlátozott területek határán azonban a turisták találkozhatnak olyan tájékoztató plakátokkal, amelyek arra hívják fel a figyelmüket, hogy afrikai sertéspestissel fertőzött területre kívánnak belépni. Fontos, hogy ha az erdőjáró elhullott vagy betegnek látszó vaddisznóval találkozik, akkor azt jelentse be a Nébih zöldszámán (06-80/263-244), a terület gondozójának, a hatósági állatorvosnak, a járási hivatalnak vagy akár a település önkormányzatának.

Vezetnek be korlátozásokat a különféle turisztikai rendezvények tartásával kapcsolatban?

Nem, semmilyen korlátozás nem érinti a turisztikai rendezvényeket. A szigorúan korlátozott területek határán találkozhatnak a turisták olyan tájékoztató plakátokkal, amelyek arra hívják fel a figyelmüket, hogy afrikai sertéspestissel fertőzött területre kívánnak belépni.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?