A kerekasztal-beszélgetést Keleti Marcell, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeripari igazgatója moderálta, résztvevői voltak:

• Baranyainé Németh Mariann, beszerzési Igazgató, Pápai Hús Kft.
• Dúl Udó Endre, sertéságazatért felelős szakértő, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
• Kovács László, húsipari szakértő
• Vajda Lajos, állategészségügyi és állatvédelmi igazgató, Nébih

Balról jobbra Keleti Marcell és a beszélgetés felsorolt résztrvevői

A Nébih szakembere, Vajda Lajos először is összefoglalta a járványhelyzetet. Az afrikai sertéspestist az 1920-as években Afrikában írták le, majd többször is megjelent Európa déli részén. 2007-ben egy, az eredetinél sokkal virulensebb törzse indult el világhódító útjára a nemzetközi áru- és utasforgalommal. 2014-ben érte el Európát, nálunk pedig 2018 áprilisában mutatták ki először - csakis vaddisznókban. Azóta több kitörési gócot is azonosítottunk, de a házisertéseket eddig sikeresen megóvtuk tőle. Csehországban úgy szabadultak meg a kórtól, hogy a góc körüli körzetet körbekerítették, majd felszámolták az itt talált vaddisznóállományt. Szlovákiában nincs jelen a vírus. Ukrajnában és Romániában azonban erős a járvány, külön aggasztó, hogy innen nagy számban érkezik áru és ember is az országba. Hazánkban ezért az északi, északkeleti régióban detektáltuk eddig a fertőzéseket, 1250-1350 között van a pozitív esetek száma. Szabolcsban tavaly májusban, Borsod megyében októberben jelent meg az afrikai sertéspestis.

Kínát tavaly nyáron érte el a kór, oda - most már bizonyítottan - éppen Európából jutott be, mondta el Dúl Udó Endre. Az Agrárkamara sertéságazati szakértője arról tájékoztatott, hogy eddig 1,2 millió házisertést vágtak ki a hivatalos adatok szerint Kínában, 30, de akár 40 százalékkal is csökkenhet az itteni sertésállomány a járvány következtében.

Gyakorlatilag Kína minden tartománya fertőzött már, és a vírus tovább terjedt a szomszédaira is. Ennek következtében tartósan keresleti piac alakult ki az élősertés világpiacán. A világkereskedelemben 8 millió tonna sertéshús forog, most Kínában 16 millió tonna esett ki a piacról. Mivel az ázsiai országban a sertés a legfontosabb húsféleség, és a készleteik elfogytak,

Kovács László húsipari szakértő elmondta, hogy a Pick sok sertéshúst exportált Ázsiába a prémium kategóriában, így a járvány miatt egy magas árfekvésű piacot veszített el. A magyar vágóhidaknak átmenetileg komoly mennyiségi elhelyezési gondjai voltak. Szerencsére a húsfeldolgozók gyorsan átálltak a magyar húsra, az import visszaesett. Mostanra elmúlt a trauma, új egyensúly alakult ki a piacon. Az ipar fel tudja venni a hazai sertésmennyiséget - sorolta a szakember. A kínai keresletélénkülés miatt az uniós árakon keresztül hozzánk is begyűrűzött a magas sertésár. Olyasmi történt, ami még nem volt: Németország vásárol tőlünk sertéshúskészítményt. A húsiparnak a legnehezebb most:

Az élősertés és a tőkehús kereskedelmének befellegzett

Ennek egyik lehetséges módja az, amit Pápai Hús Kft.példáján keresztül bemutatott Baranyainé Németh Mariann, a cég beszerzési igazgatója. Korábban jelentősek voltak a vállalkozás távol-keleti piacai, de amikor a vírus megjelent az országban, vissza kellett fordítani a kamionokat. "A Baltikum és Dél-Európa felé fordultunk a készítményeinkkel, de a tőkehús-értékesítést elveszítettük a külpiacon, ezért a sertésvágást 30 százalékkal vissza kellett fognunk." A vállalkozás most előremenekül:

Vajda Lajosarról tájékoztatott, hogy Dél-Koreával, Japánnal és a Fülöp-szigetekkel folyamatosan zajlanak az egyeztetések a regionalizáció elfogadására, vagyis annak érdekében, hogy ne a teljes országot, csak az érintett körzeteket zárják ki az importból. Felhívta a figyelmet: a Nébih cselekvési lehetősége korlátozott a vírussal szemben. Tilos persze élelmiszert behozni Ukrajnából, de ezt román viszonylatban már ellenőrizni sem tudjuk, hiszen ezen a határon vámellenőrzésre sem kerül sor. Itt mélységi ellenőrzésekkel lehetne némi eredményt elérni, de valódi megoldást a sertéstelepek biobiztonságának fokozása hozna.

Ezzel kapcsolatban Kovács László a hazai mangalicatartók kétes biobiztonsági státusára hívta fel a figyelmet. Dúl Udó Endre szerint érdemes lenne az afrikai sertéspestis elleni küzdelmet a PRRS-mentesítéssel összehangolni, valamint szükség lenne a vágás utáni minősítés megújítására is.