Az agrárpiac és az élelmiszerpiac helyzete egyaránt napirendre került a visegrádi országok (V4) agrárkamaráinak kétnapos ülésén a Tokaj-hegyaljai Mádon - mondta Györffy Balázs a Nemzeti Agárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a tanácskozást követő sajtótájékoztatón. A Szlovák Élelmiszeripari és Agrárkamarának (SPPK), a lengyelországi Agrárkamarák Nemzeti Tanácsának (KRIR) és a Cseh Köztársaság Agrárkamarájának (AKÈR) képviselői a szervezet 59. ülésén egyebek mellett a tejkvótáról, az állattenyésztésről, az eredetvédelemről,a földadókról, a földhaszonbérletről tárgyaltak - mondta Györffy Balázs. A tejágazatban a tejkvóta megszűnése és az orosz embargó miatt jelentősen csökkentek a felvásárlási árak a visegrádi országokban, ugyanakkor a takarmánynövények rossz terméseredményei és az alacsony kukoricatermés miatt a szemestakarmányok ára valószínűleg emelkedni fog.

A sertésszektorban is kritikus a helyzet, a V4-ek kérik az Európai Bizottságot, hogy mielőbb hozzanak hatékony intézkedéseket, mivel a tej- és a sertéshústermelés jövője a legtöbb uniós tagállamban is nehézségekkel teli. A NAK elnöke megemlítette a közelmúltban a vörös húsok káros hatásáról publikált készült tanulmányt, amelynek megállapításaival, mint mondta nem ért egyet, és amely véleménye szerint újabb komoly zavart okozott a tenyésztők körében. Ez a megbélyegzés indokolatlan, és erősen piactorzító hatása van.

Az eredetvédelemmel összefüggésben Györffy Balázs az uniós méz kínai ipari minőségű mézzel történő keverését emelte ki, és leszögezte, hogy ezeknek a termékeknek a piaci térnyerése elfogadhatatlan, a szabályozást szigorítani szükséges, mind a termelők, mind a fogyasztók érdekében.

A V4 agrárszakemberei megtárgyalták a földadók és a földhaszonbérlet kérdését is - mondta a NAK elnöke, megjegyezve: egyetértés volt abban, hogy a földnek elsődlegesen a gazdálkodók tulajdonában, használatában kell maradnia. Ugyanakkor nehezen kezelhető az az eljárás, amely kizárólag az újonnan csatlakozott tagállamok esetében indít átfogó felülvizsgálatot a tagállami szintű birtokpolitikai szabályrendszereket illetően. Ebben a kérdésben összehangolt fellépés szükséges - hangsúlyozta.

A nagyvállalati besorolásról szólva a NAK elnöke kitért arra: ha egy vállalkozás 250-nél több embert foglalkoztat, már nagyvállalatnak számít, holott éves nettó árbevétele és mérlegfőösszege alapján európai összehasonlításban csak a kisvállalkozások, vagy legfeljebb a középvállalkozások méretét éri el. Ez komoly hátrányt okoz a közép-európai országok élelmiszeripari vállalkozásainak, mert kizárja azokból a pályázatokból, amelyet kis- és közepes vállalkozásoknak írtak ki.

Éppen ezért a V4 agrárkamarái arra kérik az Európai Bizottságot, hogy ne automatikus legyen a nagyvállalati besorolás, hanem a három kritériumot együtt vegyék figyelembe, és csak azok együttes teljesülése esetén sorolják az élelmiszeripari vállalkozásokat a nagyvállalati körbe - tette hozzá.