Elkapkodják külföldön ezt a magyar gabonát: ki nem találnád, hova kerül a java

Elkapkodják külföldön ezt a magyar gabonát: ki nem találnád, hova kerül a java

agrarszektor.hu
2021 egy igazi hullámvasút volt a mezőgazdaság számára, ez a bizonyos hullámvasút pedig úgy tűnik, hogy idén is elkíséri a különböző ágazatok szereplőit. Koronavírus-járvány, klímaváltozás, extrém drágulások, szárazság és most már sajnos a háború is nagyban befolyásolja az agráriumot, szerte a világon, köztük Magyarországon is. Ez pedig az eredményeken is meglátszik, hiszen nagyon változóak a számok. Az viszont kétségtelen, hogy a gabonafélék hasítottak az EU-ban, illetve az állati takarmányok is. Utóbbi a húsfélékkel és egyéb ehető készítményekkel együtt viszont az import piacon is felpörgött.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A magyarországi agráregyenleg döntő hányadát (38 százalék) a gabonafélék tették ki 2021-ben. Meghatározó részesedéssel (12-15 százalék) bírt a húsfélék, az állati takarmány, az ital, szesz, ecet, valamint az állati és növényi zsír és olaj árucsoport. Az AKI adataiból kiderült, hogy az első tizenöt legnagyobb értékű exporttermék a teljes agrárexport árbevételének közel 60 százalékát adta, ugyanakkor az első tizenöt legnagyobb értékű importtermék a teljes agrárimport értékének 44,6 százalékát fedte le. Az exportban kulcsszerepet játszó termékek euróban számolt árbevétele csak a kukorica és a repce esetében csökkent az előző évi értékhez képest. A baromfihús exportvolumene csaknem 17 százalékkal bővült, az exportár szintén 17 százalékkal nőtt, így az exportárbevétel 36,9 százalékkal emelkedett. Jelentősebb exportérték-növekedés a napraforgómag-olaj (+41 százalék) esetében figyelhető meg, de emellett 36,9 százalékkal nőtt a baromfihús exportárbevétele is. Volumenében az állati takarmány után a tejcukor nőtt a legnagyobb mértékben, ezt követte az egyéb növényi zsírok és olajok kivonásakor keletkező olajpogácsa 13,1 százalékos és a baromfihús 16,7 százalékos növekedéssel. Jelentős volumencsökkenés a kukoricát, a búzát és a repcét érintette. 

A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten

Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!

Az importverseny "nyertesei"

A legnagyobb értékben az állati takarmányok, az egyéb élelmiszer-készítmények, valamint a kenyér és más pékáru került importra. Az importárakat főként 1-10 százalékos eltérések jellemezték, nagyobb mértékben többek között a repceolaj, a napraforgómag-olaj és a szójabab ára emelkedett. Volument tekintve az importmennyisége nőtt jelentősen, 175,6 százalékkal haladta meg a 2020. évit. A repce importvolumene 124,7 százalékkal, a napraforgómagé 73,9 százalékkal emelkedett. A feldolgozatlan termékek 2011-2012-ben az agrárexport árbevételének 37-38 százalékát biztosították, 2013-2017-ben ez az arány 31-33 százalékra esett, 2016-ban a 31 százalékos részesedés elsősorban a kukoricaexport visszaesésének tulajdonítható. Az elsődleges feldolgozottságú termékek aránya - a 2018. évet kivéve - évek óta 30 százalék vagy afelett alakult, 2021-ben 33 százalékot ért el. A magas feldolgozottságú termékek részesedése 2012-ig 31-33 százalékot tett ki, 2013 és 2015 között 34-37 százalékra emelkedett, 2016-ban 39 százalékot ért el, 2017-ben pedig 35 százalék volt. Ez az arány 42 százalék felé bővült 2018-ban, majd 2019-2021-ben valamelyest visszaesett. A változás hátterében egyrészt a mezőgazdasági alapanyagok exportértékének csökkenése, másrészt a feldolgozott termékek exportjának növekedése áll.

EZ IS ÉRDEKELHET

Beszédes ábrákon az igazság

A magyarországi export erősen, az import valamivel kevésbé koncentrált. Az agrárexport értékének közel 80 százalékát, az import értékének 65 százalékát 10-10 árucsoport adta 2021-ben. Az öt legnagyobb értékű árucsoport - a gabonafélék, az állati takarmányok, a húsfélék, az ital, szesz, ecet, valamint az állati és növényi zsírok, olajok - részesedése a teljes agrárexportból közel 52 százalék volt. Az öt legnagyobb importértékű árucsoport - az állati takarmány, az egyéb ehető élelmiszer-készítmények, a húsfélék, a cukrászati termékek, valamint a tejtermékek, tojás, méz - aránya a teljes agrárimportból 38 százalékot ért el 2021-ben.

Az agrár-külkereskedelmi forgalom 83,2 százalékát az uniós országokkal bonyolította Magyarország 2021-ben. A régi tagállamok részesedése 47,8, az új tagországoké 35,4 százalék volt a teljes agrárkülkereskedelmi exportból. Az EU tagországaiba irányuló agrárkivitel értéke 11,4 százalékkal, a behozatalé 13,2 százalékkal nőtt. Az Európai Unión kívüli, harmadik országokkal folytatott agrár-külkereskedelmi export 7,2 százalékkal emelkedett 2021-ben. Az export értéke (1788,9 millió euró) 120,7 millió euróval nőtt, az import értéke (547,4 millió euró) 65,4 millió euróval csökkent 2020-hoz viszonyítva. Az aktívum (1241,4 millió euró) 186,1 millió euróval volt nagyobb, mint 2020-ban.

Nagy az árzuhanás a sertéseknél

Mint ahogyan lapunk is megírta, az elmúlt időkben tovább fokozódott a probléma az állattartók körül, az európai és magyar húsfeldolgozók is felmondják élő szerződéseiket. Ennek oka a költségek drasztikus növekedése, ami a sertés felvásárlási árának esetében például egy hónapon belüli több mint 50 százalékos volt. Emellett a háború is rátett még egy lapáttal az amúgy sem kis gondokra. Az élő sertés külkereskedelmi forgalmának volumene 6,2 százalékkal, értéke 19,6 százalékkal mérséklődött az előző évi szinthez képest, a passzívum pedig 61,1 millió eurót tett ki 2021-ben. Az élő sertés exportvolumene 10,3 százalékkal, importvolumene 4,3 százalékkal esett, az export átlagára 9 százalékkal, az import átlagára 17 százalékkal csökkent. Az év során összesen 32,4 ezer tonna élő sertés exportjára és 72,1 ezer tonna importjára került sor. Az élő sertés export- és importvolumene 2014-ben csaknem azonos volt, de az azt követő években már az import dominált.

EZ IS ÉRDEKELHET

Vegyesek a számok a gabonaféléket tekintve

A gabonafélék exportértéke és külkereskedelmi aktívuma volt a legmagasabb a 24 agrár- és élelmiszeripari árucsoport közül 2021-ben is. A gabona exportértékének aránya a teljes agrárexportból 2020- ban 16,8 százalék volt, 2021-ben romlott az arány, 15,3 százalékot tett ki. A gabonafélék exportértéke alig emelkedett, volumene pedig 15,7 százalékkal mérséklődött, az import volumene azonban 65,3 százalékkal, értéke 42,6 százalékkal nőtt a bázisidőszak szintjéhez képest. A gabonafélék külkereskedelmének aktívuma 1341 millió euróra (-5 százalék) csökkent, ami a teljes élelmiszer-külkereskedelmi aktívum 37,6 százalékát adta. A vizsgált évben összesen 7 millió tonna gabona értékesült a külpiacokon, amelyből 3,4 millió tonna kukorica, 2,6 millió tonna búza és 0,9 millió tonna árpa volt. A kukorica exportvolumene 18,9, a búzáé 15,1, az árpáé 2,2 százalékkal esett vissza a 2020. évi értékhez viszonyítva. A kukorica exportátlagára 20, a búzáé 21, az árpáé 22 százalékkal volt magasabb 2021-ben, mint egy évvel korábban.

A kukoricaexport volumenének 98,8 százaléka az EU-tagállamokban talált piacra, viszont az árbevételnek csak 89,3 százaléka realizálódott a belső piacon, mivel a harmadik országokba exportált kukorica esetében jellemzően a vetőmag volt túlsúlyban. Ilyen célpiac volt például Oroszország, Ukrajna, Szerbia, Fehéroroszország. A kukoricaexport 41,7 százaléka (1,4 millió tonna) Olaszországba került, ami 12,8 százalékkal kevesebb a 2020. évi kiszállításokhoz képest. További fontosabb exportpiacaink, ahová 100 ezer tonnánál nagyobb mennyiség került: Románia (576,1 ezer tonna), Németország (479 ezer tonna), Ausztria (473,2 ezer tonna) és Szlovénia (100 ezer tonna). A bázisévhez képest Hollandiába 52,6 százalékkal, Lengyelországba 75,9 százalékkal kevesebb kukoricát szállítottunk, Spanyolország pedig hétszer több, 34 ezer tonna kukoricát importált Magyarországról 8,3 millió euró értékben. A búzakivitel 93,7 százaléka (2,5 millió tonna) irányult az EU-tagországokba 2021-ben. Olaszország (1,2 millió tonna), valamint Ausztria (579 ezer tonna) volt a legnagyobb vásárló, továbbá Románia (355,5 ezer tonna), Németország (147,8 ezer tonna), illetve EU-n kívüli országként Bosznia-Hercegovina (147,1 ezer tonna) is fontos exportpiacnak számított. 

EZ IS ÉRDEKELHET

A külpiacokon értékesített mintegy 865,4 ezer tonna árpa közel 100 százaléka került az EU-ba, a legfontosabb célpiacok Románia (321,9 ezer tonna), Olaszország (318,2 ezer tonna) és Ausztria (106,8 ezer tonna) voltak. 2022-ben a gabonapiacot vélhetően jelentősen átalakíthatja, befolyásolhatja az orosz-ukrán háború, hiszen Ukrajna az egyik legnagyobb gabonatermelő ország a világon. Ugyan elvetették az első 150 ezer hektár tavaszi gabonát a gazdák, többek között kukorica, szójabab, napraforgó, köles, hajdina, zab és cukorrépa került a földekbe. A konfliktus miatt azonban már biztos, hogy jelentősen lecsökken a vetésterület idén. Ugyanakkor friss információk szerint az ukrán kormány már fontolgatja a kukorica és a napraforgóolaj exportkorlátozásának eltörlését, mivel túl nagyok a készletek az országban. 

Ami pedig a repcét és a napraforgót illeti, a repce exportmennyisége 33 százalékkal, értéke 12,8 százalékkal csökkent a vizsgált évben. A magyar repcekivitel szinte 100 százalékban a belső piacra irányult, Ausztriába 47,6 százalék (234,2 ezer tonna), Németországba 35,8 százalék (175,8 ezer tonna) és Romániába 4,2 százalék (20,5 ezer tonna). Az exporttal szemben a repceimport volumene több, mint kétszeresése (+224,7 százalékkal) nőtt 2021-ben. A behozatal 131,6 ezer tonnát tett ki 98,4 millió euró értékben. Az importvolumen közel kétharmada (81,7 ezer tonna) Romániából érkezett, ami a tavalyi mennyiséghez képest több, mint négy és félszeres bővülést jelent. Horvátországból 35 százalékkal kevesebb (18,1 ezer tonna) repcemag került beszállításra, valamint 7,7 ezer tonna Szlovákiából, ami a 2020. évi mennyiségnél 75 százalékkal több. A szerb repceszállítmányok volumene háromszorosára nőtt 2021-ben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hasítottak az állati takarmányok a magyar agrárexportban

Az elkészített állati takarmányok árucsoport érte el a második legnagyobb exportárbevételt és külkereskedelmi aktívumot a 24 élelmiszeripari árucsoport közül 2021-ben. Az árucsoport külkereskedelmi aktívuma 10 százalékkal emelkedett a 2020. évi adatokhoz képest, mivel exportárbevétele 18,3 százalékkal 1139,6 millió euróra nőtt, importértéke pedig 25,4 százalékkal 638 millió euróra emelkedett 2021-ben az egy évvel korábbihoz képest.

Az elkészített állati takarmány és hobbiállat-eledel a második legnagyobb kiviteli értékkel rendelkező termék volt a magyar agrárexportban. A termékcsoport exportértéke 794,8 millió euró volt 2021-ben, 13,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az elkészített állati takarmány exportjának 78,1 százaléka az EU-ban értékesült, legfontosabb célpiac Románia (169,7 millió euró), Németország (70,6 millió euró), Lengyelország (65,3 millió euró), Ausztria (42,4 millió euró), illetve Olaszország (41,7 millió euró) volt. A harmadik országok közül az Egyesült Királyságba (36,3 millió euró) és Ukrajnába (29,5 millió euró) került állati takarmány Magyarország területéről. Emellett Szerbia, Oroszország, Ausztrália, Törökország, Bosznia-Hercegovina, Moldova, Svájc és az Egyesült Arab Emírségek is importált állati takarmányt Magyarországról 2021-ben, csakúgy, mint egy évvel korábban. Az elkészített állati takarmány és hobbiállat-eledel termékcsoport importértéke 10,6 százalékkal 353,8 millió euróra nőtt, importvolumene 7,9 százalékkal 336,2 ezer tonnára esett. A legnagyobb értékben Németországból (74,3 millió euró), Ausztriából (61,4 millió euró) és Lengyelországból (46,2 millió euró) érkezett állati takarmány.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?