Nagy István agrárminiszter kiemelte, hogy átszervezték és hatékonyabbá tették a mezőgazdaság fejlődéséhez fontos háttérintézményi rendszert, és 2014-ben ezzel a céllal jött létre a NAIK - írja közleményében a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ. Az AKI május elsejei integrációjával az agrárkutatási központ még erősebbé vált, tovább fejlődött a meglévő kutatóintézeti rendszer, és egy koncentrált, dinamikus hálózat jött létre. Az intézményben az eddiginél átláthatóbb költséghatékonyabb és szervezettebb szakmai munka folyik, emellett kiemelt helyet tölt be a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) végrehajtásához kapcsolódó stratégiai tervezésben - hangsúlyozta Nagy István.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet olyan uniós és hazai információs rendszereket is működtet, mint a tesztüzemi információs rendszer és a piaci árinformációs rendszer, amelyek teljesítik Magyarország tagállami adatszolgáltatási kötelezettségeit az Európai Bizottság felé - emelte ki az agrárminiszter. Az elmúlt évek adatgyűjtéseivel az intézet megteremtette azt az adathátteret, amely alapot adhat az ágazat munkaerőigényeihez illeszkedő képzési kínálat kialakításához - tette hozzá. 

Balról jobbra: Goda Pál, Nagy István, Gyuricza Csaba (Forrás: fotó: AM/Pelsőczy Csaba)

Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója elmondta, hogy a magyar mezőgazdaság óriási fejlődésen megy át. A következő években legalább ezer milliárd forinttal lehet megnövelni az ágazat jelenleg 2750 milliárd forintos termelési értékét. Ugyanakkor a növekedés kizárólag a gyakorlati agrárkutatás és innovatív eredmények alkalmazásával lehetséges. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a NAIK rendszerében jelenleg 200 kutatási projekt van folyamatban, évente mintegy 10 milliárd forintot fordítanak agrárkutatásra, ennek közel 60 százalékát az állami költségvetésből finanszírozzák, a fennmaradó részt pedig uniós forrásokból, valamint szolgáltatási bevételekből.