Olyan programcsomagot tettünk le az asztalra, amelynek ha minden pontját meg tudnánk valósítani, akkor 18-20 millió ember táplálékát tudnánk előállítani ebben az ágazatban. Messze vagyunk még a kitűzött céltól, de már jelentkeznek a programcsomag első pozitív eredményei" - számolt be Győrffy Balázs kamarai elnök a pápai konferencián.

Lássuk sorjában ezeket a pontokat és eredményeket!

Győrffy Balázs

1. Modernizáció: A technológiai forradalom óriási tempóban zajlik nemcsak a termelésben, hanem a feldolgozásban is. A fejlesztésekhez természetesen forrásokra van szükség, ezek mértéke nagyban függ az új Közös Agrárpolitika pénzügyi kereteitől.

Másrészt sokat lehet tenni érte az oktatás, a kutatásfejlesztés, az ismeretterjesztés révén is. A kamara egy olyan innovációs pályázatot hirdetett a fiataloknak, amelyen bemutathatták ötleteiket. A Gazdálkodj okosan pályázatra 50 csapat jelentkezett, és 13 került a döntőbe. Ezen fiatalok javát azóta a reálgazdasági szereplők mostanra fel is szívták - jelezte az ipar erőteljes érdeklődését a lelkes fiatal munkaerő iránt Győrffy Balázs. Ezen felül tanulmányutak, bemutató programok és fórumok szervezése is zajlott az elmúlt évben, amelyekből a résztvevők profitáltak.

Az elnök kiemelte: idén Mezőfalván nemcsak gépshow-ban lesz részük az érdeklődőknek, hanem első alkalommal agrár-erdészeti rendszerekre is tartanak bemutatót. Fontos továbbá, hogy megvalósuljon a Digitális Agrárstratégia, és elkészüljön a  biomassza-hasznosításra vonatkozó komplex elképzelés is.

2. Termőföld: Stabil és egészséges birtokszerkezet kialakítása a cél, ennek érdekében változott a földforgalmi törvény is abban az irányban, hogy a helyben lakó gazdák (agrárkamara területi szerve) nagyobb mértékben beleszólhassanak a földforgalomba. Még fontosabb azonban, hogy átláthatóbbá váljanak a mezőgazdaság cégjogi működési formái, ezzel összefüggésben az adózáshoz is hozzá kell nyúlni. Győrffy rámutatott: a családi gazdaság nem jogi személy, így sem hitelekhez, sem olyan támogatásokhoz nem fog hozzáférni, amelyeket visszafizetési kötelezettség terhel. Márpedig a következő pénzügyi ciklusban több lesz az ilyen pályázat.

"Közel vagyunk a megoldáshoz. Lesz olyan jogi személyiségi forma, amelyik korlátozott felelősségel jár a tagjai számára, és választhat kedvezményes adózási formát" - emelte ki az elnök. Az adózással kapcsolatban kitért arra, hogy az áfa-csökkentés is meghozta a várt eredményeket. A fehéredés a sertéságazatban volt a legnagyobb, itt egymillió sertés került elő az alacsonyabb áfa-kulcs hatására. Érdemes lenne a forgalmi adót a zöldség-gyümölcs ágazatban is mérsékelni, mivel itt is 30 százalékosra becsülhető a feketegazdaság aránya - tette hozzá.

3. Támogatáspolitika: Erre van a legkisebb hatásunk, legalábbis ami az elosztható források nagyságrendjét illeti. Érdemes azonban okosan megválasztani az elosztás módját, ami a kormányzat felelőssége lesz.

4. Termés- és jövedelembiztonság: 100 ezer hektárnál is kevesebb az öntözött terület nagysága az országban, holott ez lényegesen javítaná a termelés biztonságát. A kormányzat több fronton is igyekszik ezen módosítani. A vízügyi engedélyek érvényességét 20 évre módosítták, és elindult a jégkármérséklő rendszer, ami tavaly kiválóan vizsgázott: egy extrém viharos évjáratban sikerült a jégkárt 70 százaklékkal csökkenteni. Mostantól évente 17 milliárd forintot fordít a kormányzat az öntözési infrastruktúra bővítésére, ez 10 év múlva remélhetőleg 3-4-szeresére növelheti az öntözött terület nagyságát. Fontos lenne továbbá az állattartók számára is kidolgozni egy, a növénytermelés kárenyhítési rendszeréhez hasonló  jövedelem-stabilizációs alapot - fogalmazott Győrffy.

5. Együttműködés: Ezen a téren a szerződéses és integrációs kapcsolatok fejlesztését szorgalmazza a kamara.

7. Élelmiszerlánc fejlesztése: Cél, hogy a hazai termékeket itthon dolgozzuk fel. A pénzügyi forrásokon túl üzemlátogatásokkal, innovációs kutatásokkal, technológiai szakemberek képzésével lehetne sokat tenni a cél érdekében. Ezen felül a fogyasztói tudatosság növelése is fontos. Például az osztrákok 80 százalékban hazai sertéshúst esznek, a külföldi hús a hazaival nem is kerülhet egy pultba - említette az elnök.

A programcsomag foglalkozik még az intézményrendszer hatékonyabb működésével is.