Vészjósló jelentés: egyre súlyosabb aszályok fenyegetik Európát

Vészjósló jelentés: egyre súlyosabb aszályok fenyegetik Európát

MTI
Minden korábbinál súlyosabbak az európai aszályok: egy nemzetközi kutatás szerint a 2015 óta a kontinensen tapasztalható nyári szárazságok pusztítóbbak voltak, mint az azt megelőző 2100 évben. Kiszáradt erdők, a termés kiesése és a elapadó folyók: csak néhány azokból a súlyos következményekből, melyeket a hőhullámok okoznak Európában - olvasható a Nature Geoscience című tudományos lapban megjelent tanulmányban.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A tudósok speciális elemzési módszerrel vizsgálták a fák évgyűrűit és létrehoztak egy hatalmas adathalmazt, mellyel leképezték Közép-Európa hidroklimatikus, vagyis a vízzel kapcsolatos és éghajlati viszonyait a római kortól napjainkig. A szokatlanul száraz periódus a tudósok szerint az ember okozta klímaváltozásra vezethető vissza. Európa 2003-ban, 2015-ben és 2018-ban szélsőséges nyári hűhullámokat és szárazságokat élt meg. Ezek hatásai nemcsak a mezőgazdaságot és erdőgazdálkodást érintették: megnőtt a hőség halálos áldozatainak száma is.

Mind tudunk az elmúlt évek szokatlanul meleg és száraz nyarairól. Szükségünk volt azonban a történelmi viszonyok precíz rekonstruálására ahhoz, hogy lássuk, hogyan viszonyulnak a korábbi évekhez

- mondta Ulf Büntgen, a Cambridge Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

Büntgen és kollégái 147 tölgyfa évgyűrűin több mint 27 ezer mérést végeztek. A fák az időszámítás előtti 75 és időszámítás szerinti 2018 között mintegy 2100 évet öleltek fel. A minták többek között régészeti maradványokból és történelmi faanyagokból, valamint élő növényektől származtak a mai Csehországból és Bajorország délkeleti részéből. Minden évgyűrűből kivonták és elemezték a stabil szén- és oxigénizotópokat, melyek a fák fizikai körülményeit és az azokra adott reakcióit rögzítik.

A szénértékek a fotoszintetikus aktivitástól függnek, az oxigénértékeket a forrásvíz befolyásolja. Ezek együtt szorosan összefüggnek a növekedési periódus körülményeivel

 - mondta Paolo Cherubini, a WSL munkatársa. 

Az évgyűrűk stabil izotópjai így sokkal pontosabban képesek rekonstruálni a mérsékelt területek hidroklimatikus körülményeit, mint a hagyományos vizsgálatok - mondta Jan Esper, a Mainzi Egyetem tudósa.Az évgyűrűk izotópjainak elemzése alapján Európában nagyon nedves nyarak is voltak, például 200-ban, 720-ban és 1100-ban, de nagyon szárazak is, mint 40-ben, 590-ben, 950-ben és 1510-ben. Összességében a kontinens az elmúlt kétezer évben egyre szárazabbá vált. A 2015-2018-as minták megmutatták, hogy az elmúlt évek nyarain jóval súlyosabbak voltak a szárazságok, mint az azt megelőző 2100 évben.

Több évszázadon át tartó lassú, jelentős hanyatlás után egy hirtelen, drasztikus összeomlást éltünk át, mely különösen a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás szempontjából riasztó. Az Európa nagy részén tapasztalható példátlan erdőpusztulás alátámasztja eredményeinket 

 - mondta Mirek Trnka társszerző.

A tudósok a szokatlanul száraz nyarak halmozódását az ember által okozta klímamelegedésre és a sarkvidéki áramlatok ezzel összefüggő megváltozására vezeti vissza. Ezek a légáramlatok szabályozzák a sarkok és az Egyenlítő közötti hőmérsékleti eloszlást és nagy hatással vannak az időjárásra.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. május 17. 10:03