JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!
Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!
Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!
Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
Ahogy a korábbi években, így a 2020. évi jégkárok összesítése is a gazdálkodók bejelentései alapján történt meg - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A jégkárbejelentések adatait feldolgozva az Agrárkamara megyei és járás szintű elemzéseket készített, valamint következtetéseket, összefüggéseket vont le, melyekből meg tudták állapítani, hogy voltak-e összefüggések a jégkárbejelentések és a jégveszélyes zivatarok időpontjai között.
Az elemzéseik során azokat a jégveszélyes zivatarfelhőket vették figyelembe, amelyek során - még a jégkármérséklő rendszer üzemeltetése mellett is - kialakulhatnak nagyobb jégszemek. Minél hevesebb a zivatar, annál intenzívebb a jégképződés a felhőben. A vízcseppek fagyását és ezzel a jégszemek kialakulását a levegőben lévő nagyon kicsiny, szilárd halmazállapotú részecskék segítik. A vízcseppek az erőteljes feláramlás során a -10 °C-os hőmérsékleti szint fölé emelkedve előbb túlhűlt vízcseppekké alakulnak, majd -20 és -40°C körül jégszemek keletkeznek belőlük. A nagyobb méretű jégszemek kialakulása az erőteljes feláramlásnak köszönhető, ami sokáig a magasban tartja a jégmagokat. Az így egymással összeolvadt jégszemek mérete elérheti a 7-8, akár 10-12 cm átmérőjű nagyságot is! Az elemzések alkalmával a -20 fok alatti hőmérsékleti szintet vették figyelembe, amikor már a vízcseppek jégszemekké alakulnak át a zivatarfelhőben.
A 2020-as védekezési szezon kárbejelentési térképén a kárbejelentési napok és - ezzel párhuzamosan - a zivatarok hevessége is jól látható, egyértelműen kimutatható átfedés az esetleges jégveszélyes napokon. Az alábbi első táblázatban a jégkárbejelentéses napok sorrendje szerepel (dátum, járás, illetve az érintett terület (ha) nagysága szerint), a második táblázatban a 2020. évi jégveszélyes zivatarok hevesség szerinti sorrendje látható (dátum és megyék szerint). Az adatok alapján egyértelműen megállapítható a legnagyobb kárbejelentéssel járó napok, illetve a jégveszélyes zivatarok közötti átfedés, ugyanis az első tíz legnagyobb kárbejelentéses nap megtalálható a húsz legzivatarosabb napok között. A kárbejelentések 80 %-a erre a tíz zivataros napra tehető.
További részletek itt érhetők el.
Címlapkép forrása: MTI/Rosta Tibor
