Nyakunkon az idénymunkák éves csúcsidőszaka: de lesz-e elég ember a földekre?

Nyakunkon az idénymunkák éves csúcsidőszaka: de lesz-e elég ember a földekre?

agrarszektor.hu
Magyarországon is egyre nehezebb a helyzet az idénymunkások távolléte ­miatt. A beutazási korlátozásokon ugyan külön lazított a kormány a mezőgazdasági munkák elősegítésére, ám sok múlik a vendégmunkások hajlandóságán. A magyar munkaerőpiacról is nehéz megfelelő számú munkavállalót találni a szezonális munkákhoz, külföldön pedig még rosszabb a helyzet.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Évente 409 ezer ember teljes munkaidejére van szüksége Magyarországon a mezőgazdaságnak, ebből 34 ezer idénymunkás dolgozik általában az ültetvényeken, földeken - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglalójából. A legkevésbé az állattartóknak van szükségük idénymunkásokra, a növénytermesztőknél ugyanakkor eltérő időszakban kell rendelkezésre állnia a pluszmunkaerőnek, írta meg a Magyar Nemzet. A legnagyobb munkaerőigényre a szakosodott szőlészeteknek, a vegyes ültetvény-, szőlő- és kertészeti termékeket termesztőknek és a növényházi kertészeteknek van. Egy szőlészetnek átlagosan 13-szor akkora az élőmunkaigénye, mint egy szakosodott baromfitartónak.

A KSH jelentéséből kiderült, hogy a gazdaságszerkezeti összeírások adatai alapján a vizsgált gazdaságok teljes munkaerő-felhasználásának 15%-át az időszaki alkalmazottak adják. Ezen belül a szakosodott ültetvénytermesztők támaszkodnak a legnagyobb mértékben idénymunkásokra. Az éves ráfordítás nagyjából 40%-át időszaki alkalmazottak végzik a gyümölcs­ültetvényeken, szőlészetekben, vegyes ültetvénygazdaságokban. Emellett a zöldség-, dohány-, gyökgumósnövény-termesztők és a kertészetek emelkednek ki. A legnagyobb mértékben ezeket a gazdaságokat sújtja a szezonális munkaerő hiánya.

Az egyes szakágazatokban a munkacsúcs más-más időszakban jelentkezik, így eltérő lehet a gazdaságok kitettsége a munkaerőhiánytól attól ­függően, hogy a korlátozó intézkedések hatása, az esetleges munkaerőhiány meddig tart. A mezőgazdasági idénymunka éven belüli csúcsa júliusban van, 2019-ben mintegy 10 ezer fő volt az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott idénymunkások átlagos állományi létszáma. A gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag termesztése szakágazatban júliusban, a dohánytermesztésben augusztusban van a legtöbb munka. A zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumós növény termesztése szakágazatban májustól júliusig tart a munkacsúcs. Az almatermésűek és csonthéjasok termesztése ágban a június-július mellett egy szeptember-októberi betakarítási csúcs figyelhető meg. A szőlőtermesztésben három, a különböző munkákhoz igazodó csúcs rajzolódik ki.

Nyugat-Európában az idénymunkások hiánya óriási gondot okoz. Míg Magyarországon a mezőgazdaság elsősorban a hazai munkaerőre támaszkodik, addig a nyugati államokban más a helyzet. Nagy-Britanniában szinte könyörögnek a briteknek azért, hogy betakarítsák a terményt, ám a helyiek közül erre kevesen hajlandók. Több államban, például Belgiumban pedig támogatásokkal próbálják ösztönözni a helyieket, a munkabér mellett a segély további folyósításával. Az eredmények ugyanakkor elmaradnak a várttól, amely a gazdáknak és a helyi ellátásban is komoly kihívást okoz.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?