A legnagyobb területen, csaknem 25 500 hektáron kukoricát, 9 ezer hektáron pedig napraforgót vetettek. A szója vetésterülete 5740 hektár, a tavaszi árpáé 1430 hektár, míg a tavaszi búzáé 780 hektár. Zabot 445 hektáron termelnek, 190 hektáron a burgonya került a talajba, kisebb területen takarmány borsót, pohánkát, csemegekukoricát, szemes- és silócirkot vetettek, ismertette a részleteket Sabján Krisztián.

A NAK Zala megyei elnöke kifejtette, hogy a hűvös, csapadékszegény időjárás nem kedvez a mezőgazdaságnak, ugyanis a száraz, aszályos idő miatt nehezebb volt megfelelő magágyat készíteni, a vetések vontatottan keltek. Sabján Krisztián hozzátette, hogy az őszi kalászos növények (26 500 hektáros őszi búza, a 2940 hektárnyi őszi árpa és a 155 hektáron termelt rozs) valamint a 16 110 hektár káposztarepce táblák jelentős része is gyengébb a téli és kora tavaszi száraz idő miatt. A repcék hamar elvirágoznak, ami erősen csökkenti a terméskilátásokat. A kelés előtti gyomirtások kevés, vagy semmi esőt nem kaptak, így felülkezelésekre számítanak a gazdák, ami jelentősen megdrágítja a termelést. A gazdák levéltrágyákkal segítik a növényeknek átvészelni a kedvezőtlen időszakot, védekeznek a kártevők-kórokozók ellen, és megkezdték a felkészülést az aratásra.