A magyar gyümölcstermesztés, valamint a termelők és a piacok állapotát érdemes az alma helyzetén keresztül megvizsgálni - mondta a www.duol.hu-nak ifjabb Csizmadia György, a Venyim Gyümölcse Kertészet és az Alba Fructus Kft. tulajdonosa, a Fruitmarketing Kft. szakértője. Sokan azt mondják, hogy a magyar márkaépítés lehetne a megoldás az almapiac fellendítésére, felmerül azonban a kérdés, hogy megfizetnék-e a felvásárlók a márka drágaságát, illetve mi az a plusz érték, ami az árban érvényesíthető lenne. A szakember szerint a megoldás inkább a piacnak és a termőhelynek megfelelő fajta- és technológia-választás lehet.

Az úgynevezett léalma esetében strukturális problémáról van szó, sok ugyanis az olyan alma, amelyet étkezésinek termelnek, de végül almalé lesz belőle. A szakember szerint a megoldás a korszerű ipari léalma termesztése lenne, alacsony előállítási költségekkel. Ezt gépi betakarítással, metszéssel és talajműveléssel lehet elérni, vagyis a termesztés teljes időtartamában szükséges a maximális gépesítés. Emellett olyan rezisztens fajtákat kell választani, amelyeket alig kell permetezni, és magas hozamúak a kellő öntözés és megfelelő tápanyagellátás mellett. Olyan fajtákra van szükség, amelyeknél alacsony a beruházási költség, ugyanakkor szükség van a támrendszerek és jéghálók létesítésére is. Ugyanakkor jól jön a kis szállítási távolság a feldolgozó üzemtől, így az a legjobb, ha a parcella széléről traktorral be lehet vinni a termést - tette hozzá. 

Más a helyzet az étkezési alma piacával - emelte ki Csizmadia György. Itt ugyanis elsősorban a lengyel és a magyar mezőgazdasági termelőket érintette rosszul az Oroszország ellen bevezetett uniós kereskedelmi embargó. A magyar almatermesztőknek tehát meghatározóan a belföldi piaccal kell számolniuk, ami a Kárpát-medencét jelenti, hiszen Erdélybe, Szlovákiába, Szlovéniába és Horvátországba is szállít az ország, ezeken a területeken azonban az olcsó lengyel áruval kell versenyezniük a termlőknek. A lengyel termelők azért tudnak olcsóbbak lenni, mert náluk más a termelési szerkezet, olcsóbb ültetvényeik vannak, többnyire ukrán munkaerőt használnak, a választott fajtákból tömegesen képesek termelni, a gépparkjuk pedig olcsó. Magyarországnak a belpiacokon az az előnye a lengyel almával szemben, hogy az áruházláncok magyar árut vásárolnak, addig legalábbis biztosan, amíg árban tudjuk tartani a lépést a lengyel áruval - mondta a szakember.