A digitális és precíziós mezőgazdasági gépek és megoldások működésük során rengeteg adatot gyűjtenek, méghozzá helyspecifikus adatokat - mondta el Mesterházi Péter Ákos, az Axiál Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezetője a Portfolio Agrárszektor 2023 Konferencián. A szakember emlékeztetett, hogy Magyarország felett négy műholdas rendszer is van, ami azért jó, mert minél több műholdat látnak a gépek és eszközök, annál pontosabb működésre képesek. A precíziós gépirányításnál pedig extrém nagy pontosságra van szükség, méghozzá úgy, hogy a műveletek bármikor és tetszőleges számban megismételhetőek legyenek. Ehhez elengedhetetlen az RTK korrekciós jel biztosítása, amelyet azonban számos tényező is befolyásolhat. Az ágazat megkülönböztet a műhold és a vevő környezetében jelentkező problémákat is, ez utóbbiak közé tartoznak például a naptevékenységek, amelyeknek a jeltorzító hatása komoly problémákat okozhat a Földön. Ennek oka, hogy a nagyon erős naptevékenység hatására töltött részecskék halmozódnak fel az ionoszférában, amelyek mennyisége folyamatosan változik, ez pedig meg tudja zavarni a műholdjeleket, ami pedig óriási eltéréseket okozhat a navigációban.

Minél több ilyen töltött részecske van az ionoszférában, annál nagyobb a probléma. És hogy mit tehetünk ellenük? Mérünk, mérünk és mérünk. Minél többet mérünk, annál több adatból dolgozhatunk, és annál biztosabban állapíthatjuk meg az eszközök tényleges helyzetét

- mondta Mesterházi Péter Ákos.

Amit pedig nem tud mérni az ember, azt becsülje meg és modellezzük, majd ebből hozza létre azt a korrekciós jelet, amivel csökkenteni lehet a hibát a tájékozódás és navigáció során - mondta el a szakember, aki szerint a rendszer akkor a legsebezhetőbb, ha csak egy műhold jelét tudja fogni. Mesterházi Péter Ákos végezetül beszélt a Trimble új műholdas jelszolgáltatásáról, amely az egész Föld felszínén képes abszolút helymeghatározást biztosítani, méghozzá 2,5 centiméteres pontossággal.

Már 20 éve vannak velünk azok a gépek, megoldások és helyzetmeghatározó rendszerek, amelyeket nap mint nap használunk - mondta el Mészáros Gábor, a KITE Zrt. kiemelt szolgáltatási igazgatója, aki szerint ezek a legtöbb agrárvállalkozásnál már alapvető eszközöknek számítanak. A gyakorlat számára pedig az az eszköz, technológia vagy megoldás hasznosítható, amelybe a gépkezelőtől a tulajdonosig kevés energiát kell befektetnie, és valamilyen plusz jövedelmet hoz a vállalkozás számára. A szakember beszélt arról is, hogy a precíziós eszközök technológiaváltást hoztak a mezőgazdaságban, és azok a leginnovatívabb termelők, akik először kezdték meg ezt a folyamatot. Mészáros Gábor beszélt arról is, hogy az adatalapú gazdálkodásnak Magyarországon nagy lökést adott a digitális átállást elősegítő pályázat. Mint mondta, rettenetes mennyiségű adat keletkezik nap mint nap, és egyre többen használják ki az ebben rejlő lehetőségeket, legyen szó akár termőképességi, akár pedig kijuttatási térképekről, a következő években pedig tovább nő majd azok száma, akik elkezdik a helyspecifikus gazdálkodást. Az ehhez szükséges adatok és technológiák már a rendelkezésre állnak, a digitális platformok, applikációk és megoldások is itt vannak - emelte ki a szakember. A helyspecifikus gazdálkodás kapcsán Mészáros Gábor elmondta, hogy a tápanyag-utánpótlás és kisebb mértékben a vetés kapcsán már megtörtétek az első lépések, de például a növényvédelem esetében még gyerekcipőben jár, ahogy az öntözést illetően is.

És hogy melyek azok a megoldások, amelyekbe nem kell plusz energiát beletenni? Az erózió elleni védelem például ilyen, ráadásul az új uniós Közös Agrárpolitika Helyes mezőgazdasági és környezeti állapotának részét képezi, amit ellenőrizni is fognak. Ha pedig van olyan technológia, ami segíthet az ennek való megfelelésben, akkor azt használjuk

- mutatott rá Mészáros Gábor.

A szakember ezután beszélt arról is, hogy a 12%-nál nagyobb lejtőn való művelés esetén hogyan lehet kihasználni a meglevő technológiai eszközök nyújtotta lehetőségeket. Mint mondta, minden olyan GPS-eszközzel, ami végigmegy a táblán, domborzati adatok is keletkeznek, amelyek kinyerhetőek és összehasonlíthatóak más adatbázisok elemeivel. A gépek adataiból kigyűjthető, hol vannak a 10-12%-os lejtők, ezek milyen távolságra vannak egymástól. Ezzel pedig tervezhetővé válik, hova rakja az ember a szintvonalakat, hol legyenek a füves mezsgyék, hol legyen megtörve a víz útja. A domborzati adatok pedig nemcsak szintvonal melletti művelésre adnak lehetőséget, hanem a változtatható mélységű talajművelésben is segíthetnek.

Hogyan értékelhető a nemrég lezárult, digitális átállást elősegítő kiírás?

Az elmúlt 2 évben a magyarok 200 milliárd forintot költöttek arra, hogy elinduljon az agrárdigitalizáció, és előrelépések történtek a gépesítettségben. Mostanra pedig már mindenki láthatja, mi valósult meg a digitális átállás elősegítésére kiírt pályázatból - mondta Zahorán Zalán, a KITE Zrt. műszaki kereskedelmi vezérigazgató-helyettese, aki hozzátette, hogy a magyar gazdák rengeteg gépet vásároltak ennek segítségével, országosan legalább 600 kombájnt és több ezer traktort. Emellett sok ezer olyan munkagépet is vásároltak a termelők, amelyek még fontosabbak is, mint az előttük levő erőgépek, mivel ezekből jönnek vissza a fontos adatok. A szakember beszélt arról is, hogy a partnereik körében végeztek egy felmérést, hogy ki mennyire használja ki a gépekben rejlő lehetőségeket. Ennek alapján a gazdák 50%-a innovatívnak mondható, mivel napi szinten dolgozik a technológiával, 37%-uk eseti jelleggel megnéz ezt-azt, a fennmaradó 13% pedig egyáltalán nem él a lehetőségekkel.

Az összkép viszont pozitív, mert ugyan még az innovatívnak számító 50% se fejezte be az átállását, már több száz olyan gazda van Magyarországon, aki megtette az első lépéseket a digitalizáció és a precíziós mezőgazdaság irányába

- mondta Zahorán Zalán.

Váradi Zoltán, ügyvezető, Kuhn Mezőgazdasági Gép Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a vállalatuk kombájnt és traktort nem, de a munkagépek teljes során forgalmazza, és a pályázat keretében több száz gépet értékesítettek az elmúlt időszakban. A nagyobb gazdaságok esetében ezek jellemzően hatékonyságnövelő beruházások voltak, kifejezetten precíziós célzattal, mint például a változó tőszámvetés, illetve változó dózis kijuttatása, míg a kisebb gazdaságoknál inkább gépberuházási jellegű döntések születtek.

Kevéssé vették igénybe az elérhető szolgáltatásokat a gazdák

Mesterházi Péter Ákos szerint a pályázati kiírás a gazdák fejében elsődlegesen gépvásárlási támogatásként jelent meg, de ez így is nagyon fontos volt számukra. A szakember szerint az, hogy mennyire lesz hatékony a beruházásuk, elsődlegesen attól függ, milyen messziről, és mennyire átgondoltan futottak neki a digitalizációnak. Voltak olyan gazdák, akik már folytattak ilyen gyakorlatot, vagy épp a döntés előtt álltak, de akadtak olyanok is, akiknél ez a szempont nem volt elöl a listán, de aztán jött a támogatás. Mesterházi Péter Ákos úgy vélte, most jön az igazi munka: megláttatni az utóbbi partnerekkel a technológiában rejlő lehetőségeket. Mint mondta, ahhoz, hogy a vállalat jó szolgáltatást tudjon nyújtani, szükséges a kommunikáció a gazdálkodókkal. Itt az kell, hogy a gazdálkodó is partner legyen, és szolgáltasson adatot, illetve tegye bele az együttműködésbe a munkát. A szakember hozzátette, hogy ezt az első körös pályázatot egyfajta közös tanulóútként kellene értelmezni. Kövesdi József, az Okosfarm ügyvezető igazgatója elmondta, hogy 2 éve, a pályázat kiírásakor még optimista volt, de mostanra kissé csalódottá vált. Mint mondta, az ő értelmezése szerint egy telephely digitalizációja azt jelenti, hogy van információ a különböző területek működéséről, ugyanakkor a pályázat kiírása szerint a digitális szolgáltatást össze kellett kötni valami gépbeszerzéssel. A digitális átálláshoz azonban szükséges a digitális érettség növelése is a mezőgazdaságban. A szakember beszélt arról is, hogy azt remélte, hogy a pályázat lehetőséget ad majd arra, hogy ha szállít egy eszközt a termelőknek, akkor mögé tehet majd egy szolgáltatást.

Tudok biztosítani hardvert és mögé algoritmust, de hogy ez merre menjen tovább, ahhoz az ágazat szereplőinek szaktudása is kell. Ezt vártam, de mostanáig nem kaptam meg

- mondta Kövesdi József.

Hasonló véleményen volt Illés Zoltán, az Agrotec Magyarország Kft. ügyvezetője is, aki elmondta, hogy a vállalatnál azzal számoltak, hogy a valódi precíziós gépek - vagyis a munkaeszközök - értékesítése fog felpörögni, de végső soron nem így történt. A szakember szerint a magyar gazdák arra mentek, hogy minél nagyobb támogatást össze tudjanak szedni, ezzel pedig megnőttek a nagy értékű gépekre benyújtott támogatási igénylések. Illés Zoltán szerint 2 év alatt nem egészen 700 kombájn lett értékesítve, ám ez normál esetben 500 körül szokott mozogni, vagyis a támogatás ellenére is csupán 40%-kal nőtt az új kombájnok értékesítése. A műtrágyaszórók átlagos értékesítési darabszáma – ugyancsak 2 évre vetítve – átlagosan 800 darab közül szokott mozogni, most a precíziós pályázat során 1100 darabot értékesítettek belőlük, vagyis itt sem nőttek jelentősen az eladások. Sokan voltak, akik egyébként is terveztek valami beruházást, és csak megnézték, mit lehet kihozni az új kiírás alapján – jelentette ki a szakember, aki szerint ezeket a gazdákat nehéz lesz meggyőzni arról, hogy a precíziós szemléletet is átvegyék. Akinek viszont már volt egy ilyen előélete, azzal könnyebb dolguk volt, ezek a gazdálkodók ugyanis eleve így alkották meg a pályázati anyagukat. Illés Zoltán szerint a vevőkörükben a gazdák legfeljebb 5%-a rendelkezik felsőfokú szakirányú végzettséggel, és először őket kell kitanítani, ami önmagában is rendkívül nehéz munka, ha viszont elmarad, akkor minden apróság miatt a szakembereket fogják hívni, mivel nem értenek a gépükhöz.

Akiknél viszont nincs meg ez a múlt, vagy képzettség, azokkal ne akarjunk egyszerre három lépcsőfokot is megugrani. Először csak azt érjük el, hogy a meglevő munkaeszközeiket legalább 90%-os hatékonysággal tudják használni

- jelentette ki Illés Zoltán.

Milyen szintű képzettséggel rendelkeznek a gazdák?

Zahorán Zalán szerint a jelenlegi felhasználók még nincsenek azon a szinten, hogy ha a gyártók vagy forgalmazók eladnak nekik egy gépet vagy szolgáltatást, akkor azt maguktól is tudják kezelni. A szakember úgy látja, bár évek óta beszélnek az ilyen irányú oktatások fontosságáról, ám a termelők képzettsége és felkészültsége nem nagyon változott még. Zahorán Zalán beszélt arról is, hogy ha a gazdák nem tanulják meg a gépeik rendes használatát, akkor ezt szolgáltatásként ki fogják fizettetni velük, ugyanakkor senkinek se célja az ágazat szereplőit sötétben tartani. Mint mondta, a gépforgalmazóknak óriási felelőssége van a gazdák meggyőzésében, oktatásában. Váradi Zoltán elmondta, hogy a cégnél minden értékesített gépet beüzemelnek, és ennek része a képzés is. Aki vásárol egy precíziós gépet, ahhoz a WiFi router részét adják, mert fontosnak tartják, hogy távolról is hozzá lehessen férni a géphez.

A jövőben nem a gép lesz a szűk keresztmetszet a gazdaságokban, hanem a tudás, a szakképzettség. A gazdaságok nagyon nem tudják kihasználni a gépek tudását, mert szakmailag még nem feltétlenül tartanak ott

- mutatott rá Váradi Zoltán.

A szakemberek abban egyetértettek, hogy a precíziós mezőgazdaság jövője az oktatásban és a tudásmegosztásban rejlik. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a magyar gazdák nagyon bizalmatlanok az adataik megosztását illetően. Addig azonban, amíg ezen a téren nem történik érdemi változás, nem várható nagyobb előrelépés a precíziós technológiák elterjedése terén. 

A Portfolio Agrárszektor 2023 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Képek forrása: Agrárszektor