Óriási változások jönnek a magyar földeken: erre jobb, ha minden gazda felkészül

Óriási változások jönnek a magyar földeken: erre jobb, ha minden gazda felkészül

agrarszektor.hu
A precíziós gazdálkodás során annak emberi oldalára is figyelmet kell fordítani, mert nem mindegy, hogy lesz-e elegendő olyan képzett fiatal, aki ezeket az eszközöket képes lesz készségszinten, jövedelmezően és fenntarthatóan kezelni - hangzott el a Széchenyi István Egyetem által ismét megrendezett a Precíziós Agrártájoló konferencián, melynek fókuszában ezúttal az agrárium innovációi álltak. A meghívott szakemberek beszéltek arról is, hogy milyen kihívások várnak az elkövetkezőkben a mezőgazdaságra, a precíziós gazdálkodásban és a fenntarthatóságban rejlő lehetőségekről, valamint arról, hogy a jövő gazdáinak milyen készségekkel, tudással kell rendelkezniük ahhoz, hogy sikerrel vehessék az akadályokat.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Arra a kérdésre, hogy milyen kihívásokra kell felkészülnie a fiataloknak a következő 5-10 évben, Dr. Weisz Miklós, az AGRYA-Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének társelnöke elmondta, hogy az ágazatnak pozitív jövőképet kell mutatni. Jelenleg, ha a fiatalokat kell megszólítani, akkor az kell, hogy a trendi, a vonzó és a szexi legyenek a hívószavak, és fontos, hogy az agrárium tényleg ez is legyen. A szakember szerint a precíziós mezőgazdaság emberi oldalára is figyelmet kell fordítani, mert nem mindegy, hogy lesz-e elegendő olyan képzett fiatal, aki ezeket az eszközöket képes lesz készségszinten, jövedelmezően és fenntarthatóan kezelni? Dr. Weisz Miklós beszélt arról is, hogy a precíziós gazdálkodás terén nagyon sok specialista van, aki a rendszer egy-egy szeletét ismeri, úgyhogy most már generalistákra lenne szükség, akik látják a nagy képet is, és speciális tudással is rendelkeznek. A tudás megszerzése kapcsán a szakember elmondta, hogy egy friss felmérés azt mutatta ki, hogy a 20-25 év közötti fiatalok szívesen szerzik meg a tudást a társaiktól, kortársaiktól, ez az információ pedig később még fontos lehet. Dr. Weisz Miklós szerint a jövőben olyan szakemberekre lesz szükség az agráriumban, akik már eltöltöttek némi időt külföldön, akár munkával, akár tanulással. Ezen kívül a szakember az alkalmazkodóképességet emelte ki, mint fontos készséget, hiszen az elmúlt években is olyan változások történtek, amikre senki nem volt felkészülve, és ez a jövőben is bármi bekövetkezhet. Gyorsan kell alkalmazkodni a megváltozó körülményekhez, és aki ezeket hatékonyan le tudja reagálni, az sikeres lesz. A szakember emellett jelezte, hogy a társadalmi elvárásokhoz is csak hatékonysággal lehet alkalmazkodni, amihez viszont megfelelő tudás kell. Dr. Weisz Miklós emellett felhívta arra is a figyelmet, hogy fontos, hogy az ágazat szereplőinek telefonjában létező, jó számok legyenek, olyan szakemberek elérhetőségei, akik megbízhatóak és tudnak segíteni a felmerülő problémák megoldása során. A szakember végezetül rámutatott, hogy a tudásnak és a tapasztalatátadásnak is óriási értéke van.

Pecze Rozália, a Syngenta európai és afrikai fenntarthatósági programjainak felelőse szerint egy olyan világban élünk, ahol az agráriumnak foglalkoznia kell a társadalommal, ugyanis ennek a fordítottja is igaz. A szakember elmondta, hogy sokan nem tudják, de a fenntarthatóság három pilléren nyugszik: a környezet és a környezetvédelem pillérén, ami cél is egyúttal; a társadalom pillérén, ahonnan az igények és a kritikák érkeznek; és végül a gazdaság pillérén, amely lehetővé teheti a célok elérését. Pecze Rozália beszélt arról is, hogy a Föld kezd kifogyni a természeti erőforrásaiból, ugyanakkor a népesség növekedése miatt egyre nő a fogyasztás iránti igény is. A mezőgazdaság pedig azért került a társadalmi érdeklődés fókuszába, mert a legtöbb ilyen természeti erőforrással - így például a talajjal, a vizekkel és a légkörrel - is kapcsolatban van. A szakember ismertette, hogy egy 20 éves értékelés szerint a magyarországi talajoknak 0,5%-kal csökkent a humusztartalma. Egy kísérlet pedig arra az eredményre jutott, hogy a kutatók 18 év alatt tudnak 0,5%-nyi humusztartalmat regenerálni egy lejtős, barna erdőtalajon. Ez két olyan adat, amit komolyan kell venni. Pecze Rozália szerint a jövőt a szén-dioxid-kibocsátás és az üvegházhatású gázok fogják meghatározni. A szakember példaként hozta fel Angliát, ahol bizonyos árukért és szolgáltatásokért már lehet CO2-kredittel fizetni, ami érdekes koncepció, de az előrelépéshez sokkal jobban kellene ismerni a természeti erőforrásokat és a közöttük levő kapcsolatot. Pecze Rozália szerint az elkövetkezőkben a nyitottság lesz az a készség, amire mindenkinek szüksége lesz, aki az agrárium területén akar elhelyezkedni. Nyitottság kell az új technológiák megismeréséhez, adaptálásához és alkalmazásához, valamint az, hogy a gazdák is meg tudják osztani egymással a tapasztalataikat. A szakember szerint fontos az is, hogy a fenntarthatóság fogalma letisztuljon a közgondolkodásban, mert az most egy elég szürke és megfoghatatlan valami most. Pecze Rozália szerint a fenntarthatóság egy út, aminek nem konkrét állomásai vannak, hanem lépései, és az embereknek meg kell tanulniuk ezeket.

Azzal kapcsolatban, hogy milyen nehézségeket fog jelenteni a hallgatóknak, ha az oktatás után belecsöppennek egy gazdaság életébe, Dr. Virág István, az Agrotec Magyarország Kft. precíziós gazdálkodási termékmenedzsere kifejtette, hogy az első idők lehet, megterhelőek lesznek, de az agráriumban, történjék bármi, a magokat el kell vetni, az állatokat meg kell etetni és az élelmiszert meg kell termelni. A szakember ugyanakkor úgy látja, hogy a jövőben kiemelt fontosságú lesz, hogy a diákok megértsék az adatáramlást. Ennek pedig a nyelvtanulás és a biztos angol nyelvtudás a feltétele, mivel az informatika nyelve is ez. A jövő agráriuma nagyon más lesz a jelenéhez képest, ugyanis az ember egyre inkább kiszorul azokról területekről, amelyek nagy precizitást, gyorsaságot és monotóniatűrést igényelnek, jelezte Dr. Virág István, hozzátéve, hogy mindezek ellenére a mezőgazdasági folyamatok végén mindig az ember fog állni. A szakember szerint a jövőben nagyon fontosak lesznek a gépforgalmazók részéről az értékesítő csapatok kiképzése, valamint a folyamatos szakmai képzések a képek és eszközök kezelését illetően.

Arra a kérdésre, hogy miben változott már most, és miben fog még változni a mezőgazdaság a munka terén, Dr. Mesterházi Péter Ákos, az Axiál Kft. csoportvezetője elmondta, hogy az alapok nem változtak, a magnak be kell kerülnie a földbe, és meg kell kapnia a szükséges tápanyagokat. Ám ezen kívül minden átalakult. Ami eddig a mechanika volt, azt most az elektronika, a robotika és mesterséges intelligencia adja. A szakember rámutatott, hogy a fejlett gépek át tudnak venni feladatokat az embertől, amire szükség is van, mert ezáltal csökkennek a potenciális hibalehetőségek. Mesterházi Ákos Péter is azon a véleményen volt, hogy a jövőben az angol nyelvtudás fel fog értékelődni, de rámutatott, hogy legalább annyira fontos, hogy a gazdák és a technológiai szakemberek értsék, miről beszél a másik. A szakember egyetértett azzal, hogy a képzések kiemelt szerepet játszanak majd az elkövetkező időszakban, ám jelezte, hogy mostanra információáradat puszta nagysága is problémát jelenthet. A leendő gazdáknak meg kell tanulniuk, hogyan és honnan tudnak a döntéshozatalhoz szükséges, megbízható információkat szerezni.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. május 17. 10:03