JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!
Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!
Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!
Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
A HVG.hu írta meg, hogy ha ha kőporral hintenék be a földeket, az évente 2 milliárd tonna szén-dioxidot vonna ki a levegőből. A Nature magazinban megjelent tanulmány szerint ez ráadásul megegyezik Németország és Japán kibocsátásával. A módszer kulcsa egy kémiai reakció, aminek az a lényege, hogy a lebontott kőrészecskék néhány hónapon belül karbonáttá kötik az üvegházhatású gázokat. A kutatók szerint számos további előnye is van az eljárásnak, ami egyébként egyszerű és nagyszerű. Példának okáért azért szórja be mészkőporral a földjeit egyre több gazda, mert ez csökkenti a savasodást, és növeli a talaj termőképességét, így rutinszerűen lehetne alkalmazni a kőporral szórást.
A tanulmány írói kitértek arra is, hogy a legjobb kő a szén-dioxid megkötésére a bazalt, ráadásul ez a leggyakoribb kő a Földön. Továbbá a cement és acélgyártás során is jelentős kőpor-mennyiség keletkezik. A kutatók azt is kihangsúlyozták, hogy a legnagyobb szennyező országokban, így Kínában, az Amerikai Egyesült Államokban és Indiában van a legnagyobb potenciál a módszerben, mivel ezek nagy kiterjedésű földekkel rendelkeznek, és meglehetősen meleg az éghajlatuk, ami felgyorsítja a kémiai reakciókat.
A szén-dioxidot egyébként a bazaltban lévő kalcium és magnézium köti meg, a kovasav, a kálium és a vas pedig pótolja a föld tápanyagait, ezek ugyanis gyakran hiányoznak az intenzíven művelt földekből. Az így keletkező karbonát pedig egyszerűen belemosódhat az óceánokba, a végén mészkővé alakul.