Jön a magyar agrárium kihagyhatatlan toprendezvénye, az Agrárszektor Konferencia | 2023. november 29-30., Siófok
A rendezvény az éves agráresemények összegzése és értékelése mellett hosszabb távú jövőképet is felvázól a résztvevők számára a megalapozott fejlesztési és beruházási döntésekhez. A konferencián a hazai államigazgatási, banki, vállalati és érdekképviseleti szféra csúcsvezetői nyújtanak első kézből származó, releváns információkat, amelyek az agrárgazdaság valamennyi szereplője – a termelők, az élelmiszergyártók és a kereskedők – számára egyaránt hasznos tájékoztatásul szolgálhatnak.
SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4-4 pont kapható az eseményen való részvételért. (A kredit pont érvényesítéséhez mindkét nap külön regisztráció szükséges a helyszínen!)
A február 1-től bevezetett élelmiszerárstop a kristálycukor, a búzafinomliszt, a finomított napraforgó-étolaj, a házi sertéscomb, csirkemell, csirke far-hát árait korlátozta hazánkban, október 1-jén azonban véget ér az árszabályozás.
Lényegében mindennek az ára emelkedni fog. Jelen pillanatban olyan élelmiszerek vannak az ársapka alatt, amelyek ára a szomszédos országokban 40-50 százalékkal magasabb
- mondta Raskó György agrárközgazdász az RTL Klubnak. Hozzátette, valószínűleg az étolaj drágul majd a legjobban, akár 70-80 százalékkal, de egyéb termékeknél is 20-30 százalékos drágulás jöhet. A filézett csirkemell biztosan drasztikusan emelkedik majd, a liszt viszont már most is olyan drága, hogy annak ára nem nagyon fog emelkedni a szakember szerint. De a sertéscombért is 30-40 százalékkal kell majd többet fizetnünk.
A helyzet egyelőre csak rosszabb lesz, mert a különböző gabonafélék ára emelkedik a nemzetközi tőzsdéken. A sertéshús drágulása eddig visszafogott volt, de most meglódult, behozza a lemaradását. A német mintát követi ebben Magyarország
- közölte Raskó György.
Úgy tűnik a magyar lakosság készül a magasabb rezsidíjakra, egyre kevesebbet vásárolnak ugyanis az emberek, és az ársapka megszűnésével ez csak fokozódhat. Míg Magyarországon csaknem 30 százalékos az átlagos élelmiszer-áremelkedés, addig a környező országokban - például Horvátországban vagy Szlovákiában - csak 14-15 százalékos.
