Tények és tévhitek: káros vagy hasznos a növényi alapú táplálkozás?

Tények és tévhitek: káros vagy hasznos a növényi alapú táplálkozás?

agrarszektor.hu
Egészségi, környezetvédelmi és állatjóléti előnyei is vannak annak, ha mindennapi étrendünkben növeljük a növényi alapú élelmiszerek arányát: nem véletlen, hogy sokan váltottak vegetáriánus vagy vegán életmódra, és még többen fontolgatják az átállást, mérlegelve a pró és kontra érveket. Fontos azonban, hogy körültekintően válasszuk meg a növényi alapú ételeinket, hiszen ha például a világ túlsó feléről származó alapanyagokat részesítjük előnyben, egyáltalán nem biztos, hogy környezeti vagy etikai szempontból is jól választunk.

JÖN AZ AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Nem jutunk elegendő fehérjéhez?

A jelentős zöldség- és gyümölcsfogyasztás számos pozitív táplálkozás-élettani hatással jár, ám a vegetáriánusok - hívja fel a figyelmet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) - a nagyobb mértékben lehetnek kitéve egyes étrendi kockázatoknak. Sőt, minél többféle élelmiszert zár ki az adott étrend, bizonyos tápanyagok tekintetében annál nagyobb az alultápláltság kialakulásának rizikója. Ilyen kritikus tápanyagnak számítanak például a fehérjék, ám a rendszeresen, nagyobb mennyiségben fogyasztott hüvelyesek, szójatermékek, olajos magvak és gabonafélék biztosíthatják a megfelelő fehérjebevitelt.

Hiánybetegségeket okozhat a növényi étrend?

Az egyes tengeri halak és azok olajaiban megtalálható omega-3 zsírsavak az agy, a retina és a sejtmembránok fejlődéséhez és működéséhez szükségesek, valamint csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát is. Szerencsére azonban ezt a vegán és vegetáriánus étrend részeként is bevihetjük a szervezetünkbe: az egyes növényi olajok, például a repce- és lenmagolaj - amely a minőségi margarinok, köztük a Flora termékek fontos összetevője - szintén kiváló omega-3-forrást jelentenek, ráadásul E-vitamin tartalmuk miatt is hasznos összetevőnek számítanak. A növényi olajok további nagy előnye az állati eredetű zsiradékokkal szemben, hogy telítetlen zsírsavakban gazdagok, amelyek segítenek megőrizni a szív és az érrendszer egészségét, ráadásul a napraforgóolaj szintén kimagasló E-vitamin-, valamint omega-6 zsírsav tartalma miatt számít például a minőségi margarinok kedvező összetevőjének.

Rengeteg földterület kell a növénytermesztéshez?

A hús előállítása - különösen a marhahúsé - minden más élelmiszernél nagyobb földterület- és vízhasználattal jár. Az Oxfordi Egyetem és az Agroscope svájci mezőgazdasági kutatóintézet kiszámította, hogy 100 gramm fehérje előállításakor a marhahústermelés során a környezetet leginkább terhelő gazdaságok évi 370 négyzetméternyi földterületet használnak és nem mellesleg 105 kilogramm üvegházhatású gázt bocsátanak ki. Bab- és borsófélék termesztésével ugyanakkor szintén 100 gramm fehérje előállításához elegendő lehet mindössze 1 négyzetméter földterület, csupán 0,3 kilogrammos CO2-kibocsátás mellett. A tejipar környezeti lábnyoma kisebb, mint a hústermelésé, ám így is igaz, hogy a növényi olajokból előállított margarinok karbonlábnyoma 70 százalékkal kisebb, mint a tehéntejből készült vajé. Az alapanyagok termesztéséhez szükséges földterület mindössz egyharmada a vaj előállítása során (állattartás, takarmánytermesztés) igénybe vett területnek és csupán feleakkora vízfelhasználással jár.

Vega étrend = zöld étrend?

Ez előző pont láttán értelmetlennek tűnhet a kérdés, de a valóságban sajnos az a helyzet, hogy nem minden növényi alapú étrend tekinthető egyformán szerény környezeti lábnyomúnak. Egy brit kutatás arra az eredményre jutott, hogy a szigetországban kapható 56 zöldségféle közül a spárgának volt a legnagyobb környezeti lábnyoma, részben azért, mert Peruból importálták, részben pedig az ottani termesztési körülmények miatt.3 Hasonló a helyzet a Magyarországon is népszerű avokádóval és kesudióval is. Az előbbi részben azért nem tekinthető igazán környezettudatos választásnak, mert bár a fehérje- és vitamintartalma mellett a zsírsavösszetétele is kedvező, egyetlen darab avokádó előállításához 140-272 liter víz szükséges, miközben a mexikói, dél-amerikai, kaliforniai, dél-spanyolországi ültetvények sokszor igen vízhiányos területeken találhatóak. Ha ez nem volna elegendő, a friss avokádót sokszor légi úton szállítják az európai és észak-amerikai piacokra, továbbá számos mexikói ültetvény drogkartellek fennhatósága alá tartozik. És mi lehet a gond a kesudióval vagy a belőle készült kesuvajjal? Egyrészt az sem a szomszédban terem, másrészt még az avokádónál is vízigényesebb: egyetlen kilogramm kesudióbél megtermeléséhez több mint négy köbméter (!) vízre van szükség. Ha ez nem volna elég, a kesudiót hámozó, nem ritkán alulfizetett munkások egészségét a héj rétegei között található, a bőrre kerülve égési sérüléseket okozó savat tartalmazó olaj fenyegeti. Ha tehát szeretnénk növelni a növényi élelmiszerek arányát az étrendünkben, figyeljünk arra is, hogy lehetőleg a közelben és etikus módon termesztett, szezonális zöldségeket, gyümölcsöket vásároljunk.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?