AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE
Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 59 400 Ft + Áfa / fő áron.
Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.
Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.
A holland multinacionális cég 2003-tól rendelkezik a Csíkszerdában gyártott "Ciuc premium" (Csíki prémium) sörmárkával, amelyet az erdélyi magyarok csíki sörként emlegetnek. 2014 novemberében megjelent a piacon a Csíki Sör Manufaktúra terméke, az "Igazi Csíki Sör", amely számára a gyártó Lixid Project Kft. szerzett jogi védelmet.
Tavaly nyújtottak be keresetet
A Heineken Románia tavaly a szellemi tulajdon megsértése, szabálytalan konkurencia és tisztességtelen kereskedelmi tevékenység vádjával nyújtott be keresetet az Igazi Csíki Sört is előállító csíkszentsimoni sörgyár ellen. A társaság szerint az új termék elnevezése nagyon hasonlít a csíkszeredai üzemében palackozott Ciuc premiumhoz.
Amint a Krónika erdélyi napilap idézte internetes oldalán, a felperes a tavaly piacra dobott termék előállításának és forgalmazásának betiltását, a gyártósor és az áru elkobozását, továbbá - a kártérítés reményében - egy garanciaalap létrehozását kérte. A Hargita Megyei Törvényszék azonban decemberben elutasította a Heineken keresetét. A multinacionális cég fellebbezését a Marosvásárhelyi Táblabíróság tűzte napirendjére.
A per áthelyezését kérték
A Heineken januárban a legfelsőbb bíróságon kérte a per áthelyezését, mert szerinte a marosvásárhelyi ítélőtábla nem képes biztosítani a részrehajlás-mentes ítélkezést és a méltányos pert. A felperes az "úgynevezett Székelyföldön" (a román média és politikusok által gyakran használt kifejezés, mely tagadja a Székelyföld földrajzi egység létét) tevékenykedő helyi termelőként mutatja be a kifogásolt manufaktúrát működtető céget, és annak tulajdonosát, Lénárd Andrást. A társaság szerint a székelyföldi vállalkozó a médián keresztül nyomást gyakorolt a bíróságra.
A felperes az erdélyi magyar sajtóban megjelent cikkek és az internetes oldalakon ezekhez fűzött kommentárok román fordítását is csatolta a keresetéhez. Azt állítja: a témában közölt cikkek "egységes tartalomról, valamint a Heinekennel szembeni nyilvánvaló kritikus hangvételről" árulkodnak.
A legfelsőbb bíróság január 30-án mérlegeli, hogy áthelyezze-e a pert a marosvásárhelyiről egy másik táblabíróságra.
