A sertéstartóknak az árakra nincs hatásuk, ezért a hatékonyságra és a költségekre kell koncentrálni: ez lehetett a sertéstartók számára az elmúlt évek piaci folyamatainak tükrében a legnagyobb tanulság, amint az a Magyar Állattenyésztők Lapjában közölt ágazati összefoglalóból is kiderült. Simon Gyula, a Topigs Norsvin Közép-Európa Kft. ügyvezető igazgatója szerint ma már Magyarországon is vannak olyan telepek, amelyeken jó genetikával, korszerű technológiával, és jó minőségű takarmánnyal kiváló fajlagos takarmányfelhasználást és egy kilogramm körüli napi súlygyarapodást tudnak produkálni. Az ilyen hatékonyan termelni tudó telepek 2022-ben sem voltak veszteségesek, tavaly pedig nagyon kedvező helyzetbe kerültek - olvasható a Világgazdaság oldalán.

Sokan végleg felhagyhatnak a tevékenységgel

A korábban sosem látott magasságokba emelkedett 2022-es takarmányárakat a hízóárak is követték, a tavalyi aratás után pedig a takarmányárak visszacsorogtak a normális szintre, miközben a sertéshús piacán csak kismértékű csökkenés következett be - emlékeztetett Simon Gyula. Ez az időszak megmutatta, hogy azok a termelők, akik nem versenyképesek, nagyon kitettek a sertéshús áringadozásának, és a hullámvölgyek alkalmával önköltség alatti áron kénytelenek eladni. A cégvezető úgy fogalmazott, hogy emiatt a nehezebb időkben a kisebb, kevésbé hatékonyan termelő gazdák rendszerint tönkremennek

Kompenzálták a korábbi veszteségeket

A 2022-es példátlanul magas takarmányárak hatalmas károkat okoztak. Erről már Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke beszélt. Rengeteg rossz minőségű gazdasági abrak szakadt be az országba, miközben a hazai növénytermesztés elvesztette a piacát. Mint hangsúlyozta: nem az a kérdés, hogy bejön-e az ukrán termény, hanem hogy a magyar exportálható lesz-e, hiszen a hazai állattenyésztés nem tudja felvenni azt a többletet, ami jelen van a piacon. A szakember szerint a takarmányvásárlások miatt az eredménynövekedés még sok termelőnél elmaradt, de a sertésár-emelkedés már a harmadik-negyedik negyedévben bevételnövekedést okozott, és kompenzálta a korábbi veszteségeket. Ezért szerinte 2023 szinte minden sertéstartónak sikeresebb volt az előző évinél. Ha ez a bevételi és költségszint maradna, akkor talpra tudna állni az ágazat. 

Most épp nagyon jók a sertésárak Magyarországon

Látni kell ugyanakkor, hogy a gazdaságosságot rövid távon az Európai Unión belüli termelés-visszaesés és a sertéshúsfogyasztás mérséklődése közötti arányváltozás irányítja: amennyiben újra csökken a fogyasztás, az rontani fog a jelenlegi, jónak mondható piaci pozíción. Magyarországon jelenleg nagyon jók az árak, de ez ne tévesszen meg bennünket, hiszen nem lehet tartósan magasabb a hazai ár az európainál. A takarmányárak viszont igazodni fognak az európai és ukrán árakhoz - vélekedett az egyesület elnöke. 

Az elmúlt években a kis és közepes sertéstartók közül nagyon sokan felhagytak a termeléssel, és Kiss György szerint ez a tendencia rövid távon fel fog gyorsulni. A beruházási támogatásokkal csak a nagy cégek élhettek, hiszen a kisebbek a bizonytalanság (uniós szabályozás, takarmányárak, sertésárak változásai) miatt nem tudják ilyen szinten elkötelezni magukat közép- és hosszútávra. Az sem segít a helyzetükön, hogy a hazai vágóhidak, húsfeldolgozók jó része még nem nőtt fel a világpiaci versenyhez sem technológiában, sem szaktudásban, ezért a felvásárlási árakat nyomva tartva próbálnak érvényesülni. 

Nagy szükség van gazdasági abrakfogyasztó állattartásra

Rengetegen belefásultak, gazdaságilag nem bírják a csatát, újak pedig nem jelennek meg, pedig az országnak nagy szüksége van gazdasági abrakfogyasztó állattartásra. Kiss György több gazdánál is azt látja, hogy hiába áll rendelkezésükre nagy mennyiségű abraktakarmány, mégsem hizlalnak, hanem óvatoskodnak, kivárnak. Ezen tényezők miatt pedig nagyon erős átrendeződés történik az ágazatban. 

Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezető igazgatója úgy véli, a támogatásokban ugyanakkor 2023-ban sem sikerült áttörést elérni. Szerinte ugyanis a Vidékfejlesztési Program állatjóléti támogatásai olyan irreális és szakmailag elfogadhatatlan követelményrendszert erőltetnének rá a sertéságazatra, amit nem lehet vállalni. Mivel nem sikerült az Európai Bizottságtól jóváhagyást szerezni a sertéságazat állatjóléti támogatásaihoz, így az továbbra is nemzeti finanszírozásban marad.