Ezeken felül pedig - hasonlóan a tojástermeléshez - romlanak a környezetvédelmi mutatók, egységnyi termék nagyobb környezetterhelés árán jöhet létre - mondta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács(BTT) elnök-igazgatója. Az Európai zöldmegállapodást (Green Deal), illetve az ahhoz kapcsolódó Farm to Fork agrárstratégiát olyan intézkedésekkel kell kitölteni, amelyek tudományosan képesek vizsgálni az egyes problémaköröket, akár állatjólétről, akár környezetterhelésről esik szó. A tudományos érvek felsorakoztatása mellett pedig a gazdasági szereplőket is be kell vonni, és ha az uniós termék-előállítást keményebb környezeti feltételek mellett kívánja szabályozni az Európai Bizottság, akkor meg kell védenie a harmadik országokból származó termékektől az európai piacot.

A gazdák nyakán maradtak a sertések: súlyos gondok vannak a vágóhidakon

Szakemberhiány miatt nem tudják vágni a sertéseket a britek.

Az uniós termelők versenyképességét rontó intézkedések meghozatala esetén jogos a kérdés, hogy ilyen körülmények között milyen alapon várjuk el az európai termelőktől, hogy szigorúbb állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági követelmények közepette versenyképesen termeljenek - mutatott rá az ellentmondásra a szakember. Az import már most is jelen van az európai piacon, a "kanyarban" van az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás, amely alapján például Brazíliából olyan termékeket lehet behozni, amelyek előállításánál a jelenlegi standardokat sem tartják be.

Ukrajnával kapcsolatban már van rossz tapasztalat: mint emlékezetes, egy ideig egy ukrán cég egy joghézagot kihasználva úgy hozta be az EU-ba a csirkemellet, hogy a szárnyat nem vágták le róla, így az darabolt csirkének számított, amelyet alacsonyabb vám terhelt. A már EU-n belüli - szlovák és holland - feldolgozókban levágták a szükségtelen részeket, így már unión belüli termelésű csirkemellet kaptak. Ez a szakmában csak Batman-húsként emlegetett termék, illetve a módszer már nincs jelen, mert módosították az EU és Ukrajna közötti megállapodást, de a korábbi jogszabályi hiba árát az uniós termelők fizetik meg, hiszen Ukrajna cserébe kapott több tízezer tonna vámmentes kvótát csirkemell behozatalára. Az AVEC nyilatkozatában azzal érvel az ágazat ellehetetlenítése ellen, hogy a baromfihús-termelés stratégiai ágazat az unió élelmiszerrendszerében, hiszen évente 38 milliárd euró a termelési értéke, az exportja pedig meghaladja az évi kétmilliárd eurót.

A magyar állattenyésztés helyzetéről beszélt a helyettes államtitkár

Kiemelkedő munkát végeznek az állattenyésztési ágazat szereplői.

A munkaerőpiacon is jelentős a szerepe, hiszen 370 ezer embert foglalkoztat közvetlenül. Az unió agrártermelési szerkezetének fontos pillére abból a szempontból is, hogy 25 ezer európai családi gazdaságban tenyésztenek magas színvonalon csirkéket, pulykákat és kacsákat. Igaz ez Magyarországra is, hiszen például az itthon megtermelt hús fele baromfi, és a baromfihús a harmadik legjelentősebb exporttétel. Azt pedig, hogy mennyire kulcskérdés a szektor fenntartása, jól jelzi, hogy Európában a hagyományos baromfihús-termelés adja a piac 80 százalékát. Ráadásul az AVEC állítása szerint a baromfiágazat jól szervezett, hatékony termelési folyamatokat alkalmaz, így az emberi táplálkozásban nélkülözhetetlen, értékes fehérjeforrás előállításához csak minimális mennyiségű természeti erőforrás szükséges.