A biztosítás és a támogatás elemeit ötvöző új eszköz az időjárási káresemények kezelése mellett a mezőgazdasági termelőnek nem felróható olyan kockázatokból fakadó jövedelemcsökkenés enyhítésére nyújthat segítséget, mint például az állat- és növénybetegségek, a piaci árak csökkenése, jelentős értékesítési lehetőségek elvesztése, a devizaárfolyamok változása vagy éppen a termelés során felmerülő költségek növekedése - írja közleményében az Agrárminisztérium. A csatlakozásra 2021. február 1-től nyílik lehetőség. Az elektronikusan benyújtott csatlakozási kérelmeket 2021. február 28-ig fogadja a Magyar Államkincstár, mint krízisbiztosítási szerv. Azok a termelők, akik csatlakoznak a krízisbiztosítási rendszerhez - a megművelt földterületük és tartott állatállományuk alapján megállapított - , kedvezményes hozzájárulási díj megfizetésével egy kölcsönös kockázatkezelési alap kedvezményezettjei lesznek.

A kockázatkezelési alapból a termelő automatikus krízisbiztosítási kompenzációra tarthat igényt, ha jövedelme 30 százalékot meghaladó mértékben esik vissza az előző három év átlagos jövedelméhez képest. Az átlagos jövedelem megállapításához csatlakozáskor a termelőnek az előző három év gazdálkodási adatait kell megadnia. A termelő jövedelemkiesésének legfeljebb 69,9 százaléka kompenzálható. A kompenzációs kifizetésekre azonban nem csupán az évente befizetett termelői hozzájárulások biztosítanak fedezetet, hanem az azt kiegészítő vidékfejlesztési támogatás is. A kifizethető kompenzáció összegének 30 százaléka termelői befizetésekből, 70 százaléka vidékfejlesztési támogatásból áll.

Az egyes mezőgazdasági tevékenységek esetében fizetendő krízisbiztosítási hozzájárulások egységdíjait az 542/2020. (XII.2.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendszerhez való csatlakozás és a kompenzációs jogosultság részletes feltételei a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működéséről szóló 68/2020. (XII.23.) AM rendeletből ismerhetőek meg.