Dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke kiemelte, a nagyon száraz ősz miatt optimális időben csak a búza kis részét vetették el a gazdák. A csapadékhiány következtében kedvezőtlen volt a talaj állapota, nem lehetett ideális magágyat készíteni. Jelentősebb csapadék - megyei átlagban 50 milliméter - novemberben érkezett meg, és ennek, valamint a kedvező hőmérsékletnek köszönhetően szépen kikeltek és fejlődtek a búzavetések. Jelen pillanatban megfelelő tőszámú, de egy hónapos fejlettségi lemaradású táblák láthatók a megyei szántókon - írja a Beol.hu. 

A szakember kiemelte azt is, hogy a drasztikus műtrágyadrágulás is komoly problémákat okoz: az ammónium-nitrát tonnájának ára a 68 ezer 600 forint helyett már a 220 ezer forintot is meghaladta. Mindez nagyban kihat a búzatermesztés gazdaságosságára, ugyanis sokan csak kisebb mennyiséget tudtak vásárolni. Dr. Nagy István agrárminiszter január végén jelentette be, hogy trágyafeldolgozó üzemek létrehozását segítő, új támogatási konstrukció készül. A mezőgazdaság számára kulcsfontosságú a tápanyag-utánpótlás, és a műtrágya minél magasabb fokú kiváltása. Az Agrárminisztérium kiemelt célja éppen ezért a mezőgazdaságban keletkező szerves trágya környezettudatos feldolgozásának és továbbhasznosításának elősegítése.

Drasztikus drágulás Magyarországon: ennyibe kerül most a repce és a napraforgó

Brutálisan elszálltak az árak.

- írja a lap.

Sötét jóslatok a szakemberektől: óriási küzdelem jöhet a magyar földeken

Mit tehetnek a gazdák a mezőgazdaság megóvásáért?

Dr. Kulcsár László kitért arra is, hogy az állatállomány a megyében az országos tendenciához hasonlóan folyamatosan csökken, de a mértéke az utóbbi tíz évben valamelyest mérséklődött. Ennek elsősorban a támogatások növekedése az oka, valamint egyes pályázatok tartási kötelezettségeinek előírásai. Jól látszik, hogy az elmúlt években a bárány átvételi ára emelkedett jelentősebben, a többi állatfaj esetében túlnyomórészt stagnálás a jellemző. A takarmányárak nagy mértékű emelkedése pedig tovább sújtja az amúgy is nehéz helyzetben lévő ágazatot.

Eltűntek a legkisebb méretű hazai gazdaságok

A gazdaságok koncentrálódtak, átalakult a vetésszerkezet, a növénytermesztés és az állattartás elkülönült - derült ki az Agrárcenzus 2020 végleges eredményeiből. Patay Ágnes, a felmérés projektvezetője az MTI beszámolója alapján elmondta, 2010 óta a legkisebb méretű gazdaságok tűntek el, a 241 ezer gazdaság többsége ugyanakkor még mindig kicsinek számít. A közepes méretűek aránya közben 9-ről 17 százalékra nőtt. Az átlagos mezőgazdasági terület mérete 14 hektárról 23 hektárra emelkedett.

Egyre kevesebb gazdaság működik Magyarországon: vészesen csökken a számuk

Megjelent az Agrárcenzus 2020 végleges eredményeit ismertető kiadványsorozat.

A területhasználó gazdaságok 51 százalékának nem volt állata, az állattartók 15 százaléka viszont mezőgazdasági területtel nem rendelkezett. A vetésszerkezet átalakult, a gabonafélék aránya csökkent, az ipari és takarmánynövényeké nőtt. A 86 ezer hektáros gyümölcstermő területen belül az alma aránya 37-ről 31 százalékra csökkent, ezzel együtt többek között a dió, a kajszi, a bodza aránya nőtt. Az állattartáson belül a szarvasmarha állománynövekedése kivételnek számít, mivel a többi állaté csökkent, a madárinfluenza miatt főképp a lúd és kacsa.