2023. október 1. vasárnap Malvin
Jön az új szabályozás májustól: óriási változások várhatók a magyar földpiacon

Jön az új szabályozás májustól: óriási változások várhatók a magyar földpiacon

agrarszektor.hu
Májustól ismét változnak a földértékesítés szabályai, törvény írja elő, hogy az eladási ár az előző évihez képest legfeljebb 10 százalékkal emelkedhet. A 2013. évi földforgalmi törvényt múlt év végén módosították, majd utána az erdőnek nem minősülő földeknél a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) már jogosult vizsgálni a szerződés szerinti vételárat is. Újdonságnak számít az, hogy a föld eladási ára 10 százaléknál nagyobb mértékben nem haladhatja meg az előző évben helyben kialakult szokásos és átlagos forgalmi értéket. Hogy pontosan ez mekkora összeget is jelent, azt az Kamara a köztestület által véleményezett, hatósági jóváhagyáshoz kötött ügyletek adataiból reprezentativitást biztosító módon határozza.

Jön a magyar agrárium kihagyhatatlan toprendezvénye, az Agrárszektor Konferencia | 2023. november 29-30., Siófok

A rendezvény az éves agráresemények összegzése és értékelése mellett hosszabb távú jövőképet is felvázól a résztvevők számára a megalapozott fejlesztési és beruházási döntésekhez. A konferencián a hazai államigazgatási, banki, vállalati és érdekképviseleti szféra csúcsvezetői nyújtanak első kézből származó, releváns információkat, amelyek az agrárgazdaság valamennyi szereplője – a termelők, az élelmiszergyártók és a kereskedők – számára egyaránt hasznos tájékoztatásul szolgálhatnak.

SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4-4 pont kapható az eseményen való részvételért. (A kredit pont érvényesítéséhez mindkét nap külön regisztráció szükséges a helyszínen!)

Az árképzés módszertanról is csak később adnak részletes információt. Raskó György agrárközgazdász a Népszavának arra kérdésére, hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő földeknek lehet-e valamiféle köze a múlt év végén módosított és májustól hatályos földforgalmi törvénynek, arra azt válaszolta, hogy igen. Az emberek többsége a hektáronkénti 80-90 ezer forintos földalapú támogatásért vesz földet. Amennyiben ez az uniós támogatás megszűnne, a föld ára is mérséklődne. Ám, amíg a gyenge forint fűti a földvásárlási kedvet, elsősorban amiatt, hogy egyre nagyobb a kifizetett támogatási összeg, addig földet szerezni a befektetőknek is csábító üzlet. Mindenki érzi, hogy hosszú távon jól jár.

EZ IS ÉRDEKELHET

A földárakkal együtt a bérleti díjak is elszálltak, ám a jó termelőnek a magas haszonbérleti díj mellett is érdemes földet művelni, mivel így is jövedelmezővé teheti tevékenységét. Jelenleg 50-60 ezer magyar gazdálkodó végzi olyan jól a dolgát, hogy a földalapú támogatáson felül hektáronként 150-200 ezer forint a nyeresége. Az elmúlt év kivétel volt az Alföldön, ahol az aszály hatalmas károkat okozott, a Dunántúlon azonban továbbra is megvolt a remélt haszon

- vélekedett Raskó György.

A magas bérleti díj költsége egyébként az élelmiszerárakban is visszaköszön, de teljesen nem lehet átterhelni, mivel ebben az esetben a fogyasztók az olcsóbb importot választanák. A szakember hozzátette, hogy az elégedetlenkedők hangját már lehet is hallani. Azokét meg különösképpen, akik tavaly rosszul spekuláltak, amikor a 150-160 ezer forintos árat is kevésnek tartották a kukoricáért, arra számítva, hogy idén tavasszal lesz az még több is, most meg beletörődhetnek, hogy tonnánként 100 ezer forintot sem kapnak érte. A törvény módosításai közé az ársapka beemelése nagy meglepetést okozott a gazdálkodók körében, hiszen, mint mondják, ha valamikor, akkor mostanában valóban nem időszerű az árszabályozás.

EZ IS ÉRDEKELHET

Gőgös Zoltán, az agrártárca volt államtitkára úgy véli, hogy a földértékesítés megállt az extrém magas bérleti díj és az infláció miatt, mondhatni, hogy minimális a mozgás a piacon. Ha valakinek nem muszáj, akkor az nem adja el most a földjét. Meg kell említeni azt is, hogy a vevők korábban csekély kamatért jutottak kölcsönhöz, mára azonban kiugróan magas díjat fizet a pénz használatáért, és ilyen feltételek mellet már nem érdemes hitelt igénybe venni, amit jól tükröz a szerény érdeklődés. A volt államtitkár megemlítette, hogy a kormány az elaprózottság mielőbbi felszámolására törekszik, ez azonban nem egyszerű, egyelőre nincs is eredménye. 

Hogy ha ársapkát nem is érdemelnek, a haszonbérleti díjakat is érdemes lenne áttekinteni. Korábban, külföldi példák alapján javasolta, hogy régiós árakat alakítsanak ki a föld bérbeadására, ám ez a kezdeményezés nem járt sikerrel. Így hiába kapják meg a gazdálkodók az uniós földalapú támogatást, azt rögtön tovább is adják, sőt mostanában ennek az összegnek megdöbbentő módon, majdnem a dupláját fizetik ki bérleti díjra olyan tulajdonosoknak, akiknek nincs semmi közük a mezőgazdasághoz, de így vagy úgy földhöz jutottak, amiből most pénzt csinálnak. Ezzel szemben a versenytársak, a csehek, a franciák, a lengyelek, továbbá az osztrákok és a szlovákok is más úton járnak. Náluk a tulajdonosi kör, nem pedig a bérlők művelik a földet. Mivel mi ezt nem így csináljuk, ez is közrejátszik abban, hogy az élelmiszer jóval drágább a hazai boltokban

- írja a lap. 

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2023
Az év legkiemelkedőbb 2 napos agrárgazdasági eseménye Siófokon!
Portfolio Investment Day 2023
Money, Money, Money - lakossági befektetési konferencia.
Budapest Economic Forum 2023
Előadóink között: Bod Péter Ákos, Surányi György, Nagy Márton, Navracsics Tibor, Papi Laura.
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2023. szeptember 30. 18:34