1740 óta örökítik meg a szőlőhajtásokat Kőszegen
A szőlészet hagyományairól és a klímaváltozásról is sokat elárul a csaknem háromszáz éve vezetett egyedülálló napló.
A narancs legfeljebb 8 m magas, örökzöld, alacsonyan elágazó, terebélyes, gömbölyded koronájú fa. Világszerte, köztük hazánkban is nagy népszerűségnek örvend.
A narancs jellemzői és felhasználása
A narancsot Európába valószínűleg Nagy Sándor hozta el, igazi elterjedése azonban csak jóval későbbre, a XV. századra tehető, ekkor már Európában is termesztették. Ezt követően Kolumbusz Kristóf révén a Karib szigetekre, spanyol felfedezőkkel Floridába és Kaliforniába is eljutott. Rendkívül termékeny növény, a kifejlett narancsfa egy szezon alatt akár 500 gyümölcsöt is hozhat. A narancsbogyó külső rétegét, a jellegzetes sárga színű héját a kereskedelemben – színe alapján - „flavedó”-nak nevezik. A külső héj illóolajat, keserűanyagot, karotinoidot és narancssavat tartalmaz, közkedvelt aromájú ízesítő fűszert készítenek belőle. A héj belsőbb, fehér rétege taplószerű, melyet „albedó”-nak neveznek. A bogyó belseje sárga és lédús. Az érett gyümölcsök magjai bármikor elvethetők.
A narancs kalóriatartalma alacsony (130 gramm mindössze 62 kalória) és tulajdonképpen zsírmentes, ugyanakkor a narancs nagy mennyiségben tartalmaz A- és B-vitaminokat, utóbbiak közül főként tiamint és folsavat, egy átlagos méretű gyümölcs fedezi az ajánlott C-vitamin bevitel jelentős részét. A C-vitamin hatékony antioxidáns, megköti a rák és gyulladásos folyamatok kialakulásával közvetlenül kapcsolatba hozható szabad gyököket, lassítja a bőr öregedését, erősíti az immunrendszert. Segítségével elkerülhetők a megfázás, a nátha és egyéb szezonális fertőzések, ezen kívül elősegíti a vas feszívódását és a vörösvérsejtek szaporodását, így hozzájárul a vérszegénység kezeléséhez. Továbbá a narancs elősegíti a kötőszövetek kollagén termelését, erősíti a fogakat, a csontokat, a porcokat és az ízületeket, valamint javítja az érfalak állagát, ezáltal hozzájárul az egészséges vérkeringéshez. Szintén a narancs csontvédő és izomerősítő (pl. szívizom) hatásához járul hozzá kalciumtartalma, míg a benne található nagyobb mennyiségű kálium szabályozza a vérnyomást, fontos szerepet kap a szív- és érrendszer egészségének fenntartásában.
A narancs termesztése
Nagyon fontos, hogy a narancs semmilyen fagyot nem képes túlélni, és már a 7°C alatti hőmérsékletek is végezhetnek vele. Néhány fajtájuk megtűri az ennél alacsonyabb hőmérsékleteket is, de jobb nem kockáztatni velük. Éppen ezért kulcsfontosságú az, hogy megfelelő helyre ültessük narancsfáinkat. Egy szélvédett helyre van szükségük, ahol tavasztól őszig teljes napfényben sütkérezhetnek. Néhány fajtájuk megtűr némi árnyékot is. Télen a fákat be kell vinni egy melegházba, vagy bármilyen helyre, ahol melegen tudjuk tartani őket. Mint a legtöbb másik citrusféle, a narancsfák is meleg, nyirkos talajt igényelnek, ami tele van organikus anyagokkal. Ültetés előtt adjunk hozzá egy adag komposztot a táptalajhoz. A narancsfáknak jó vízelvezetésű, vályogos-homokos talajra van szükségük, amelynek pH-értéke 6,0 és 7,5 közé essen lehetőleg.
A szőlészet hagyományairól és a klímaváltozásról is sokat elárul a csaknem háromszáz éve vezetett egyedülálló napló.
A globális felmelegedés egy sor, kártevő jelentette fenyegetést súlyosabbá tesz, a csótányoktól afrikai kullancsokon át a sáskajárásig.
A lombtrágyázás egyre elterjedtebb, pedig pár évtizede még csak tüneti kezelésre javasolták ezt.
Az Európai Parlament jóváhagyta az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának felülvizsgálatát.
Versenyjogi aggályokba ütközik Kanadában a Bunge és a Viterra mezőgazdasági cégek fúziója.
Az április eleji nyárias idő a gombás fertőzéseket visszafogta, de a hónap közepétől kezdődő lehűlés és csapadék újra kedvező helyzetet teremt a kórokozóknak.
A Lindsay Zimmatickal csak a változás állandó!