Ezt sok magyarnak el kell intéznie március 31-ig: most még van idő lépni
A szarvasmarha, juh-és kecsketartóknak március 31-ig adatokat kell egyeztetniük az ENAR-ban.
A magyar szürke szarvasmarha Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike. Igazi hungarikum, az Alföld világszerte ismert jellegzetességeihez tartozik.
A magyar szürke szarvasmarha jellemzői
A magyar szürke szarvasmarha szépségével, szilajságával, őserőt sejtető impozáns megjelenésével bárkinek képes megragadni a figyelmét. A fajta létszáma a mélypontját az 1960-as években érte el, azóta egyre emelkedik. Húsa finom rostú, igen ízletes és garantáltan BSE-, tehát kergemarhakór-mentes, de ma elsősorban turistalátványosságként tartják őket.
A magyar szürke szarvasmarha a 13-18. század között Közép-Európa legkiválóbb hústermelője volt, állománya átvészelt súlyos történelmi időket, és évszázadokon keresztül jelentős szerepet játszott a magyar gazdaság egészében. A magyar kormány 2008 őszén kezdeményezte az Európai Bizottságnál a „magyar szürkemarha hús” oltalom alatt álló földrajzi jelzésként (OFJ) történő nyilvántartásba vételét, ami meg is valósult a 2011. december 9-i 1300/2011/EU bizottság végrehajtási rendelettel.
A magyar szürke szarvasmarha jellemzője, hogy rendkívül jól alkalmazkodott a puszták nyújtotta életkörülményekhez. Erős, szilárd szervezetük jól viseli a szélsőségesebb időjárási viszonyokat, a nagy nyári meleget és a zord hideg telet is. Táplálkozás szempontjából sem túl igényesek, ezért a homoki legelőktől az árterekig, szinte mindenhol tarthatók. A teheneket tejéért és szaporulatáért, az ökröket igavonóként hasznosították. A XVI. századtól keresett vágóállat volt Nyugat-Európában is, még a 19. században is keresett és kedvelt volt a húsa egész Európában.
Nagyon fontos, hogy télen-nyáron szabadban tartott állatok a betegségekkel szemben ellenállóak, a magasabb, erősebb növényzetet is legelik, és legelés közben egyenletesen szóródnak szét a legelőkön. Ezért legelésükkel, taposásukkal nem okoznak kárt a gyepekben, a növények pedig gyorsan kiheverik a rágást. A magyar szürke szarvasmarhát egyébként nagy jelentőségű bio húselőállítónak mondhatjuk, hiszen hazánk adja a teljes mennyiségét alapanyagként annak a nagy feldolgozónak, ami nagy mennyiségben gyárt bébi- és felnőtt bio konzerveket Magyarországon kívül több európai országba.
A magyar szürke szarvasmarha megjelenése
A tenyésztők által legkedveltebb fejforma a majdnem egyenes profilvonalú fej, széles homlokkal és fejtetővel, kissé kiálló szemboltokkal. A tenyésztők a szívós, erős izomzatot kedvelik, de a tömeges izomkötegeket nem. A bikák tömege nagyjából 700-900 kg, a teheneké pedig 550-600 kg. A mar gyakran erősen kiemelkedik, a mar és a szintén magas farbúb között a hát viszonylag alacsonyabb. Az állat mellkasa mély és hosszú, de nem dongás, szügye széles és izmolt. A magyar szürke szarvasmarha ízületei nem terjedelmesek. A farka hosszú, csánk alá érő, dús bojtú.
Tejtermelése mindössze 1000 kg, de laktációs időszakban elérheti akár a 4000 kg-ot. A tej zsírtartalma 5%. A magyar szürke szarvasmarha igen intelligens és igénytelen állat, betegségekkel szemben rendkívül ellenálló. A tehén könnyen ellik, borjához nagyon ragaszkodik, féltőn óvja. Pusztulása esetén képes napokig bolyongani és keresni. Érdekesség, hogy a legidősebb ismert magyar szürkemarha 32 évet élt.
A szarvasmarha, juh-és kecsketartóknak március 31-ig adatokat kell egyeztetniük az ENAR-ban.
Jó hír a húsmarhatartók számára, hogy idén májustól lehetőségük lesz állatjóléti támogatást igényelni.
2010 óta 80-ról 61 százalékra csökkent a mezőgazdasági képzettséggel nem rendelkező gazdálkodók száma.
A szarvasmarhák ellési bénulásának megelőzésén, kezelésén dolgoznak az egyetem kutatói.
A magyar mezőgazdaság úgy lehetne versenyképesebb, ha az itthon megtermelt alapanyagokat feldolgoznánk, és jóval rövidebb ellátási lánccal juttatnánk el a végfelhasználóhoz.
2018-tól a magyar kormány több mint 12 milliárd forintot szánt a génmegőrzési feladatokra.
A Magyarországon megtermelt 11 ezer tonna tormából csaknem 10 ezer exportra kerül.
2023-ban az előzetes várakozásoknak megfelelően jelentősen visszaesett a mezőgazdasági gépek forgalma Magyarországon.
Az alma és a meggy eddig jobbára megúszta a hajnali fagyokat, de az áprilist még túl kell élniük – a kajszi már rosszabb helyzetben van.
Megállapodtak az uniós tagállamok nagykövetei az Ukrajnából származó vámmentes élelmiszerimport meghosszabbításáról.
Idén még a tavalyinál is több gonddal találgatják magukat szemben a magyar termelők.
Kizárólag hazai beszállítók termékeiből válogathatunk négy kategóriában is
Az elmúlt hetek szokatlanul enyhe időjárásának következtében a vörösnyakú árpabogár (Oulema melanopus) imágói tömegesen megjelentek a gabonatáblákon.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara április 9-10-én élelmiszeripari fókuszú gép- és technológiai kiállítást rendez. Győrffy Balázst, a szervezet elnökét kérdeztük.
Többet termelni kevesebből, ráadásul fenntarthatóan – a hatékony mezőgazdaság olyan kihívása, ami elképzelhetetlen naprakész növényvédelem nélkül.