Közönséges kullancs

A kullancs vérszívó parazita rovar, amely számos emberre és állatra is veszélyes betegséget terjeszt. A kullancsok elleni védekezés ezért soha nem elhanyagolható feladat.

A közönséges kullancs (Ixodes ricinus) a pókszabásúak osztályának kullancsalakúak rendjébe, ezen belül a kullancsok családjába tartozó faj. A közönséges kullancs vérszívó parazita állat, amely a gazdaállat testének felszínén él, és a Lyme-kór és a kullancsencephalitis nevű betegségek legfőbb terjesztője. A kullancsoktól a csípésük által okozott betegségek miatt tartanak az emberek. Ki kell emelni azonban, hogy nem maga a kullancs okozza a betegségeket, hanem a rovar bélrendszerében élő olyan baktériumok, egysejtűek és vírusok, melyek a vérszívás során jutnak be a gazdatest szervezetébe.

Fontos tudni, hogy a több tucat kullancsfajból csak néhány hordoz kórokozókat, de közel sem minden egyed. Ezért egy kullancs találása esetén sem kell azonnal betegségre gondolni, de az esetleges tünetek megjelenésére fokozottan kell figyelni, szükség esetén késlekedés nélkül orvoshoz kell fordulni. Ez megfordítva is igaz, sok esetben a kullancs által okozott betegség úgy alakul ki, hogy az azt megelőző csípés nem is derült ki.

A kullancs életmódja

A kullancsok általában füves, gazos területen, árnyas erdőkben, vízparti területeken a leggyakoribbak. A téli hideget és a kánikulai meleget a föld mélyén vészelik át, tavasszal és ősszel élnek intenzívebben, de enyhe teleken, hűvös nyarakon is aktívak maradnak. A fűben, vagy bokrok lombjain várnak zsákmányukra.

A kullancs előfordulása

A közönséges kullancs Európa-szerte megtalálható, még Izlandon is. A legdélibb állományai Észak-Afrikában és a Közel-Keleten vannak, míg legkeletebbi élőhelye Oroszország nyugati felén található. Elterjedésének északi határát az időjárás határozza meg, mivel az utóbbi években enyhe telek voltak, a közönséges kullancs egyre nagyobb területeket foglalt el Skandináviából. Az előfordulási területén főleg az erdőket és a fenyéreseket választja élőhelyül. A nedves élőhelyeket kedveli, emiatt a Földközi-tenger térségében, főleg a száraz nyarakon ritkán található meg.

A kullancs táplálkozása

Az emberre, vagy állatra jutott kullancs a bőrön észrevétlen haladva a vérszíváshoz kedvező helyet keres. Gyakran a hajban, a fülek mögött, vagy például a végtagok tövének hajlataiban állapodik meg. Szájszervével kis sebet vág a bőrön, rögzíti magát, és vért szív. Ez a rögzült, táplálkozó életszakasz napokig is eltarthat, majd a vérrel teleszívott kullancs elhagyja az embert és rejtekhelyet keres. Mivel a vérszívás alatt egyfajta érzéstelenítőt juttat a sebbe, csípése teljesen fájdalommentes, ezért nehezen észlelhető. Távozása után viszont a seb bedagadhat, begyulladhat, többnyire fájdalmassá válik és enyhén nedvedzik.

Az emberek sokszor még a vérszívás előtt, vagy a vérszívási szakasz kezdetén megtalálják és eltávolítják testükről a kullancsot. Az egy napon belül megtalált, és eltávolított kullancs még szinte bizonyosan nem tudott fertőzést okozni, de csak akkor ha az eltávolítása szakszerű volt, testét nem nyomták meg az eltávolítás alatt. A három nap vérszívás után viszont a fertőzés esélye nagyon nagy.

A kullancs fajtái

Mintegy két tucat kullancsfaj él a Kárpát-medencében, ezek közül a leggyakoribb a közönséges kullancs, amely a vérszívás során Lyme-kórt, vírusos agyhártyagyulladást, és más fertőzéseket is terjeszthet az emberre. Közép-Európában a Dermacentor reticulatus különösen a tularémia kórokozója és a kutyababéziózis terjesztése miatt jelentős.

A kullancs szaporodása

Mint minden ízeltlábú esetében, a ciklus egyes szakaszait itt is vedlés határolja. A petéből lárva kel ki, melynek még csak 6 lába van, és nem szaporodik. Több lárvastádium után nimfa-stadiumok következnek, a nimfáknak 8 lábuk van, és nem szaporodnak. A kifejlett állat, vagy más néven imágó szintén 8 lábú, ivarosan szaporodik: párzás után petéket rak.

A kifejlődés általában 2-3 évig tart, de nehéz körülmények között akár 6 évig is eltarthat. A kullancs kifejlődéséhez három különböző típusú gazdaállat kell. A felnőtt példány körülbelül 6-13 napon keresztül juhokon, szarvasmarhákon, szarvasféléken, kutyákon, lovakon és embereken élősködik; ezután pedig leesik a földre. A jól táplált nőstény több ezer petét is lerak, ezután elpusztul. A frissen kikelt lárva aktívan keresi a gazdaállatát, amely általában sün vagy cickány lehet, de ezek hiányában megelégszik a rágcsálókkal, nyulakkal, madarakkal, hüllőkkel vagy denevérekkel is. 3-5 napi táplálkozás után leesnek a földre és vedlenek. Vedlés után felmásznak egy fűszálra vagy egy ágra és megvárják a következő gazdát. Ha az áldozat nem jön túl hamar és száraz az idő, akkor a fiatal kullancs kénytelen visszamászni a nedves talajra. A nimfák kis és közepes méretű emlősök vérével táplálkoznak.

A kullancs elleni védekezés

A kirándulásokon a kullancs elleni védekezés okán célszerű hosszú nadrágot, a nadrágra tűrt hosszabb szárú zoknit viselni, illetve kerülni a magas füveket és a csalitosokat. Pihenés, heverészés közben könnyebben talál rá az emberre a kullancs, mint folyamatos menet alatt. Léteznek kullancsriasztó szerek, ám ezek hatása csak rövid ideig tart és sosem 100%-osan biztos. Éppen ezért kirándulások után a szükséges alaposan átvizsgálni a résztvevők testét. A kutyák számára léteznek kullancsellenes samponok, csöpögtethető oldatok, speciális nyakörvek, amelyek lassan már minden üzletben megvásárolhatók. A kertben tartózkodó, kiránduló, lyukat ásó kutyát rendszeresen, lehetőleg naponta át kell vizsgálni.

A kullancs eltávolítása

A kullancsot a lehető leggyorsabban el kell távolítani mind az emberből, mind az állatból. A művelet egyszerűsége miatt ehhez nem szükséges orvoshoz menni. Speciálisan kialakított eltávolító csipesz és kanál gyógyszertárakban beszerezhető, de egy szemöldökcsipesz is megfelelő lehet. Nagy méretű, megszívódott kullancs három ujjal körülfogva is eltávolítható. A kullancsot a bőrhöz a lehető legközelebb kell megfogni, majd óvatos, de határozott mozdulattal ki kell húzni. Különösen ügyelni kell, hogy a potroha ne nyomódjon meg, vagy szét, mert eközben kórokozókat öklendezhet a sebbe. Ha a feje beleszakad, nem jelent külön kockázatot, egy idő után kilökődik. A sebet és az eltávolító eszközt le kell fertőtleníteni, majd alaposan kezet kell mosni.

Vissza a fogalmak listájához

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!