Megőrülnek külföldön ezért a magyar zöldségért: itthon alig marad belőle
A Magyarországon megtermelt 11 ezer tonna tormából csaknem 10 ezer exportra kerül.
A kender Közép-ázsiai eredetű, rostjáért és olajáért termesztett növény. Szántók, parlagterületek gyomtársulásainak növénye, világszerte elterjedt mind vadon, mind haszonnövényként.
A kender elterjedése és jellemzői
A kender ugyan Közép-ázsiai eredetű (-nek hiszik), egy 2018-as tanulmány szerint viszont őshonos Európában, tehát megkérdőjeleződik ázsiai eredete. Lágy szárú, egyéves, általában kétlaki növény. Virágpora allergén hatású. Szélporozta idegen termékenyülő növény. Az egylaki növények a termős egyedekre hasonlítanak. Magja a makkocska. A kemény burokban egy mag található, amely gyorsan veszít a csírázó képességéből, amely az első évben 95%, a másodikban 80% utána vetésre alkalmatlanná válik. A kender tömegének 8-9%-át a karós gyökérzet teszi ki, amely több mint két méter mélyre hatol. A porzós tövek gyökérzete kisebb, mint a termőseké. A levélkék keskeny-lándzsásak, fűrészes szélűek. A porzós virágok álernyőt, a termősek fürtöt alkotnak. A növény gazdaságilag fontos része a dudvásszára, amely rostokban gazdag. A szár merev, felfelé álló, felülete szőrökkel borított, hosszanti irányban bordázott. Magassága 1,5–3 m, magkenderként vetve 4-4,5 m. Ezen kívül kedveli a nitrogén dús talajokat. A kender az egyik legősibb ipari növény. Az ember már az újkőkorszakban ismerte. Kezdetektől fogva nem táplálkozási céllal, hanem rostjáért vagy magjáért termesztették. Ha a növénynek a magját és a rostját is hasznosítják, akkor kettős hasznosításról beszélünk. A fonalkészítés az egyik legrégebben űzött, máig fennmaradt foglalkozás. A kínaiak pedig ruhákat, cipőket, köteleket készítettek a kender rostjaiból, valamint egyfajta papírt. A japánok és a mongolok viszont már a pamut megismerése előtt felhasználták. Magyarország területén közel 9000 éve termesztik a kendert, őseink már a honfoglalás előtt ismerték e növényt és feldolgozásának módját.
Amit érdemes tisztázni a kenderrel kapcsolatban
A Cannabis nemzetségébe közel 200 faj tartozik, többek között a Cannabis indica, valamint a Cannabis sativa, amiket világszerte termesztenek, rajtuk kívül a Cannabis ruderalis, amely a vadon termő és a nemesített kender keveredéséből hozott létre változatos gyomnövény-populációkat. A Cannabis indica faj alacsonyabb, sűrűn elágazó bokrával szemben a Cannabis sativa akár 5 méter magasra is megnőhet, illetve kevesebb elágazása van. A kenderfajok változatos összetételben és mennyiségben közel 450 aktív hatóanyagot tartalmazhatnak. Ezek közül a leghírhedtebb a pszichoaktív hatású tetrahidrokannabinol, azaz a THC. A marihuána kifejezés éppen a magas THC-tartalmú, bódító hatású, szárított, nőnemű virágzatára használatos. Éppen ezért Magyarországon ennek termesztése nem engedélyezett. Egyébként a Cannabis sativa fajhoz tartozó ipari kender esetében hazánkban maximum 0,2%-os THC-tartalom a megengedett.
A Magyarországon megtermelt 11 ezer tonna tormából csaknem 10 ezer exportra kerül.
2023-ban az előzetes várakozásoknak megfelelően jelentősen visszaesett a mezőgazdasági gépek forgalma Magyarországon.
Az alma és a meggy eddig jobbára megúszta a hajnali fagyokat, de az áprilist még túl kell élniük – a kajszi már rosszabb helyzetben van.
Megállapodtak az uniós tagállamok nagykövetei az Ukrajnából származó vámmentes élelmiszerimport meghosszabbításáról.
Idén még a tavalyinál is több gonddal találgatják magukat szemben a magyar termelők.
Kizárólag hazai beszállítók termékeiből válogathatunk négy kategóriában is
Az elmúlt hetek szokatlanul enyhe időjárásának következtében a vörösnyakú árpabogár (Oulema melanopus) imágói tömegesen megjelentek a gabonatáblákon.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara április 9-10-én élelmiszeripari fókuszú gép- és technológiai kiállítást rendez. Győrffy Balázst, a szervezet elnökét kérdeztük.
Többet termelni kevesebből, ráadásul fenntarthatóan – a hatékony mezőgazdaság olyan kihívása, ami elképzelhetetlen naprakész növényvédelem nélkül.