Gyöngyvirág

A gyöngyvirág a spárgafélék családjába, a Nolinoideae alcsaládba tartozó Convallaria nemzetség egyetlen faja. Európában és Ázsia mérsékelt éghajlatú tájain őshonos,

A gyöngyvirág jellemzői

A gyöngyvirág elsősorban tölgyesekben fordul elő, de megterem lombos erdőinkben, ligetekben és bárhol, ahol a talaj nyirkos. Kedvelt lágy szárú, évelő virág és gyógynövény, sokfelé kertekben ültetik. A gyöngyvirág szívós növény, még meszes talajon is tenyészik, ha árnyékba telepítik, és a föld nem szárad ki hamar. A talajban tarackszerű, vékony, elágazó rizómái futnak - ebből fejlődik a hajtás, aminek a csúcsi részén hártyás allevelek és 2 hosszú nyelű, élénkzöld lomblevél fejlődik. A levelek lemeze 10-20 cm hosszú, elliptikus, hegyes csúcsú. Gyökértörzse vékony, elágazó és messzire kúszik.

Termése 8-16 mm átmérőjű, nedvdús, édes ízű, kívül élénkpiros, belül narancsvörös színű bogyó. A gyöngyvirág természetben a tölgyesek aljnövénye, de voltaképpen nem nagyon igényes és alkalmazkodó évelő növény, amely rizómáival sűrűn behálózza a talaját. A gyöngyvirág virágai a tőkocsányán "fehér gyöngyök módjára sorakoznak" április végén-május elején, és igen kellemes illatúak.

Nagyon fontos kiemelni, hogy bár könnyen összetéveszthető a medvehagymával, ellenben a gyöngyvirág minden része mérgező, szívre ható szteroid glikozid található benne! Megkülönböztető jel lehet, hogy a levelének nincs fokhagymára emlékeztető illata, egyáltalán nincs illata! Emellett a medvehagyma kis, fehér, csillag alakú virágai a szárcsúcson fejlődnek, s fokhagymaszagúak. A gyöngyvirág virágai egymás felett nyílnak, harang alakúak, édes, bódító illatot árasztanak. A medvehagymának hagymája van, a gyöngyvirágnak pedig szétfutó gyökérzete.