Jó év jöhet a hazai baromfisokra, de vannak rossz hírek is
Jó év lehet a 2024-es a magyar baromfiágazat számára, pedig komoly problémák is vannak a szektorban.
A gímszarvas az emlősök osztályának párosujjú patások rendjébe, ezen belül a szarvasfélék családjába és a szarvasformák alcsaládjába tartozó faj. Nemének a típusfaja.
A gímszarvas jellemzői és élőhelye A gímszarvas az egyik legnagyobb szarvasféle, Európa legnagyobb részét, a Kaukázus térségét, Anatóliát és Ázsia nyugati és középső részeit népesíti be. A gímszarvas a Marokkó és Tunézia közötti Atlasz hegységben is megtalálható, ez Afrika egyetlen szarvasa. Az állatot Ausztráliába, Új-Zélandra, Argentínába és Chilébe is betelepítették. Húsa a világ sok részén táplálékforrásnak számít, gyönyörű, egyedülálló agancsáért pedig sokan vadásznak is rá.
A gímszarvas Magyarország és egyben a Pilisi Parkerdő legnagyobb testű vadfaja, a kifejlett bikák testsúlya meghaladhatja akár a 200 kilogrammot is. A nőstény állatot tehénnek - ellés előtt ünőnek -, míg kicsinyét borjúnak hívják. Agancsot csak a hímek, azaz a bikák viselnek, akik minden tél végén elhullajtják, majd tavasszal újranövesztik fejdíszüket, ami akár 8-10 kilogrammosra is megnőhet. Erdei élőhelyén a gímszarvas legfőbb táplálékát a leveles hajtások és ősszel a makk jelenti. Napi 8-10 órát táplálkozik, aminek felében kérődzik.
A gímszarvas érzékeny állatnak számít, sokkal kevésbé alkalmazkodóképes, mint például a vaddisznó. A nagyfokú emberi zavarás miatt a 80-as években eltűnt a budapesti erdőkből, de a Budai-hegység fővárostól távolabb eső részein, a Pilisben, a Gödöllői-dombságban és a Gerecsében stabil az állománya. A gímszarvas a tisztásokkal és rétekkel tarkított lombos- és elegyes erdők lakója. A legjobb körülményeket valaha bizonyára a folyóárterekben találta meg, de kedveli a hegyi erdőket is, és ma éppen Közép-Európa nyugati felén találhatók a legerősebb agancsosok. A faj mai elterjedési területét leginkább az befolyásolja, hogy hol lehet egy ilyen nagy testű vadat gondozni úgy, hogy ne támadjanak súlyos konfliktusok az erdő- és mezőgazdasággal. A természetes élőhelyekről a gímszarvas már szinte teljesen kiszorult.
A gímszarvas szaporodása
A gímszarvas szaporodási időszaka, a jellegzetes szarvasbőgés szeptemberben kezdődik. A bikák ilyenkor hangos bőgésükkel csalogatják magukhoz a teheneket, és ijesztik el vetélytársaikat, akikkel gyakran össze is csapnak. A gímszarvas borjak április-májusban 10 kilogramm körüli testtömeggel születnek. A szarvastehén jó anya, hosszan gondozza kicsinyét, akit 6-8 hónapon keresztül szoptat. A tehén és borja szagról ismerik fel egymást. Az ünők életük végéig anyjukkal maradnak, míg a bikaborjak egy-másfél év után önállósodnak.
Jó év lehet a 2024-es a magyar baromfiágazat számára, pedig komoly problémák is vannak a szektorban.
A Magyarországon megtermelt 11 ezer tonna tormából csaknem 10 ezer exportra kerül.
2023-ban az előzetes várakozásoknak megfelelően jelentősen visszaesett a mezőgazdasági gépek forgalma Magyarországon.
Megállapodtak az uniós tagállamok nagykövetei az Ukrajnából származó vámmentes élelmiszerimport meghosszabbításáról.
Az alma és a meggy eddig jobbára megúszta a hajnali fagyokat, de az áprilist még túl kell élniük – a kajszi már rosszabb helyzetben van.
Kizárólag hazai beszállítók termékeiből válogathatunk négy kategóriában is
Az elmúlt hetek szokatlanul enyhe időjárásának következtében a vörösnyakú árpabogár (Oulema melanopus) imágói tömegesen megjelentek a gabonatáblákon.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara április 9-10-én élelmiszeripari fókuszú gép- és technológiai kiállítást rendez. Győrffy Balázst, a szervezet elnökét kérdeztük.
Többet termelni kevesebből, ráadásul fenntarthatóan – a hatékony mezőgazdaság olyan kihívása, ami elképzelhetetlen naprakész növényvédelem nélkül.