A dongó a rovarok osztályának hártyásszárnyúak rendjébe, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak alrendjébe és a méhfélék családjába tartozó nem.
A dongó jellemzői és haszna
A dongó, más néven a poszméh a poszméhek nemzetségének ez az egyetlen élő neme. Neve a hangos, zümmögő-döngő repülésükre utal. Fészke legtöbbször a föld felszínén helyezkedik el. Bár fenyegetőnek tűnik külseje miatt, nem veszélyesek, erős fullánkjukat is csak ritkán használják. A dongók a legnagyobb termetű méhek közé tartoznak, vaskos és tömött testüket rendszerint tarka szőrbunda fedi.
A szájszerv alsó ajka valóságos szívókává nyúlik meg, amely sajátságos ízület segítségével még tovább előreölthető. Attól függően, hogy milyen virágokat látogatnak, módosul szívónyelvük hossza. Leghosszabb a poszméhek, tehát a dongók szívóormánya. A fullánk módosult tojócső, ami viszont már nem a peterakás szolgálatában áll, hanem a zsákmányolás és a védekezés fegyvere. Ha nincs használatban, akkor a potrohban rejtve, a fullánkkamrában fekszik, a hímek pedig fegyvertelenek.
Erdők, mezők, kertek lakója, az alföldi rónáktól a hegyvidékig. Európában és Észak-Ázsiában honos. Már kora tavasszal, március környékén megjelenik, tavasztól őszig virágport és nektárt gyűjt, így több hónapig szüksége van a virágzó méhlegelőkre. A méhekkel ellentétben alacsony hőmérsékleten, szemerkélő esőben is gyűjtöget. A hazai fajok közül jó néhány veszélyeztetett vagy fokozottan veszélyeztetett kategóriába sorolható. A dongók társasan élnek, testük zömök, erőteljes, 16-25 mm, szőrzetük dús, rövid.
A dongók igen hasznos állatok, felkeresik többek közt a paradicsom, a paprika, a tojásgyümölcs, a cukkini virágait. Hozzáférnek azok központi termőrészéhez is, így sokkal tökéletesebb beporzást végeznek, mint a méhek. Munkájuk eredményeként nagyobb, sokmagvú paradicsom, vastagabb falú, egyenletes felületű paprikatermésünk lesz - még szorgalomban is túltesznek a méheken, ami nagy dolognak számít. Egy-egy poszméh naponta mintegy kétszáz háziméh munkáját végzi el. Munkájának sikere is fölülmúlja a méhekét a megporzás sikerességét illetően. Ezért sem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy hiába tűnnek „veszélyes fenevadnak”, a légynek sem ártanak és nagyon hasznos állatok!
Az ázsiai lódarazsat a napokban azonosították – elsősorban a méhészeknek kell aggódniuk, a lakosságra nem veszélyes az új faj.
Habár korábban nagyon ritkának számított, ma már szinte az egész országban jelen van a délvidéki poszméh.
Egyre nagyobb az elkeseredettség a magyar méhészek körében, sokan gondolkodnak a tevékenység abbahagyásán.
Rengeteg olyan képzés van itthon, amivel hamar megtanulhatja bárki a pálinkakészítés vagy a méhészet alapjait.
Amerikában tesztelik a keretforgatásos módszert, ha beválik, 80 százalékkal szoríthatja vissza az atkákat.
Az biztos, hogy az évben jelentős és gyakori lesz a lódarazsak felbukkanása Magyarországon.
Üllőn hamarosan indul az Agroloop Hungary Kft. fekete katonalégy tenyésztő és feldolgozó üzeme.
A program 70 százalékos támogatást nyújt a pályázók fejlesztéseihez, a kérelmeket október 26-ig lehet benyújtani.
2023 második negyedévében jelentősen lelassult a mezőgazdasági termékek árának növekedése az EU-ban.
Folyamatosak a tárgyalások Lengyelország és Ukrajna között a gabonaszállítás ügyében.
Az őszi ültetések előtt érdemes átgondolni, hogy milyen fajokat és fajtákat szeretnénk a kertünkbe és ezt összefüggésében is érdemes látni.
Minden a felkészítésen és a karbantartáson múlik. Készítse fel a gépét, hogy mindig tökéletes legyen a szezonokban!