1740 óta örökítik meg a szőlőhajtásokat Kőszegen
A szőlészet hagyományairól és a klímaváltozásról is sokat elárul a csaknem háromszáz éve vezetett egyedülálló napló.
A dohány fogyasztása esetén leggyakrabban füst formájában történő szívásra, rágásra, szippantásra vagy tubákolásra alkalmas dohányként vagy snüssz formájában jelenik meg.
A dohány elterjedése és jellemzői
A dohány az Észak-és Dél-Amerikában, Ausztráliában, Délnyugat-Afrikában és a Csendes-óceán déli vidékein őshonos burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó füvek és cserjék nemzetsége. Az összes Nicotiana faj közül a közönséges dohányt (Nicotiana tabacum) telepítették a legszélesebb körben, és az egész világon cigaretta előállításához ezt a levéldohányt termesztik. A dohány csírázása 27 °C -on (80 °F) általában 2-5 napig tart.
A dohány termesztése
A dohány általában nem évelő növény. Hideg- vagy melegágyban palántázzák, majd a földekre kiültetve a növény beéréséig nevelik. A dohányt meleg éghajlaton, termékeny, jól lecsapolt talajon termesztik. 2000-ben mintegy 4,2 millió hektár dohányföld volt világszerte művelés alatt, több mint 7 millió tonna dohányt termelve. A dohánymagokat a talajfelületre szórják, mivel a csírázást a fény indítja be. A dohány betakarítása többféleképpen is lehetséges. A legrégebbi módszer szerint az egész növényt learatják: sarlóval elvágják a növény szárát a talaj közelében. A 19. században a brightleaf dohányt úgy kezdték betakarítani, hogy a megérő dohányleveleket egyesével húzták le a szárról. A megérő leveleket learatják; mindig a száron alulról felfelé haladva. A növény szárán lévő legalsó leveleket a vidékies déli, dohánytermelő államokban „sand lug”-nak (homokfogónak) nevezik. Az elnevezés onnan ered, hogy mivel ezek a levelek szinte a talaj felszínénél helyezkednek el, az erős esők hatására a levelekre felverődik a homok vagy agyag. A homokfogó a legsúlyosabb, és az ilyen levelekkel legnehezebb dolgozni. A levél nagy súlya egyébként a méretéből és a rárakódott földből adódik.
A dohány magyarországi helyzete
Míg hazánk uniós csatlakozásakor még hozzávetőlegesen ötezren termesztettek dohányt az országban, ma alig hatszáz termelő látja el ezt a feladatot. Kiöregedett az ágazat, a fiatalok nem a mezőgazdaságban és nem a dohánytermesztésben látják a jövőjüket. Ez azt jelenti, hogy megszűnt az a hagyományozódás, ami korábban jellemezte az ágazatot, ma viszont már nem apáról fiára száll a dohánytermesztés mestersége. Mindezen kívül a munkaerő mellett az egyre növekvő energiaköltségek is komoly kihívás elé állítják az ágazatot.
A szőlészet hagyományairól és a klímaváltozásról is sokat elárul a csaknem háromszáz éve vezetett egyedülálló napló.
A globális felmelegedés egy sor, kártevő jelentette fenyegetést súlyosabbá tesz, a csótányoktól afrikai kullancsokon át a sáskajárásig.
A lombtrágyázás egyre elterjedtebb, pedig pár évtizede még csak tüneti kezelésre javasolták ezt.
Versenyjogi aggályokba ütközik Kanadában a Bunge és a Viterra mezőgazdasági cégek fúziója.
A SPAR Regnum ma már évi 19 millió kilogramm bontott sertés- és 1,1 millió kilogramm bontott marhahús dolgoz fel.
Az április eleji nyárias idő a gombás fertőzéseket visszafogta, de a hónap közepétől kezdődő lehűlés és csapadék újra kedvező helyzetet teremt a kórokozóknak.
A Lindsay Zimmatickal csak a változás állandó!